A válás és a gyermek
| dc.contributor.advisor | Márton, Sándor | |
| dc.contributor.author | Ferenci, Orsolya | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2013-10-08T05:47:46Z | |
| dc.date.available | 2013-10-08T05:47:46Z | |
| dc.date.created | 2010 | |
| dc.date.issued | 2013-10-08T05:47:46Z | |
| dc.description.abstract | A hagyományos családsturktúra kialakulása során jellemző, hogy a szülőknek alacsony a frusztrációs tűrése, nem tudják megfelelő mederben tartani életüket, ha az bármilyen akadályba ütközik. Egészen addig működik az egyensúly a gyermek életében, amíg a szülők közötti kapcsolat válságba nem kerül. A családról kialakult kép és a megtartó szociális háló harmóniája mellett ugyanis minden házasságban ott van a válás lehetősége, mely a megfelelő szakemberek bevonásával felszínre hozható, megelőzhető és –a tényleges különváláskor- világos, átlátható képet mutat. Szociális munkásként leginkább a gyermek-és ifjúságvédelem áll hozzám a legközelebb, kutatásom célja ezért részben az, hogy megfelelően körbejárjam a válás hatásainak egész problémakörét, mind az igénybe vehető segítség, mind pedig az érintettek szemszögéből. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a szakembereknek milyen feladatuk van a válás során; azt fogom vizsgálni, mi tartozik a szociális munkás, a pszichológus, a segítő szakember, illetve a mediátorok tevékenységi körébe a házasságbomlás folyamatában ahhoz, hogy a gyermek szocializációja törésmentes legyen. Választásom azért esett erre a témakörre, mert véleményem szerint a gyermeknek van a legnagyobb szüksége arra, hogy támogató, biztonságot nyújtó környezetben nevelkedjen fel, amelyben kialakulhat saját identitása, értékrendszere és a társadalomhoz fűződő viszonya is. Ez a kiegyensúlyozott állapot azonban könnyen felbomolhat egy válási krízis következtében. Megvizsgálom ezért a gyermek válás utáni háttérbiztonságát, jövőképét, valamint ezzel párhuzamosan a szülői magatartást, a szociális háló támogató erejét és szerepét. Kutatási módszerem az interjú, melynek segítségével átfogó képet mutatok a szakemberek munkájáról, valamint külön áttekintem a pszichológusok és szociális munkások feladatai közötti hasonlóságokat, különbségeket. A szakirodalmak és az interjúk alapján alátámasztom a hipotéziseimet, melyek a következők: Hipotézis 1.: Az elvált szülők gyermekeit egész életükön végigkísérik a szülők válásának következményei. Hipotézis 2.: A házassági, gyermeknevelési és egyéb családi problémák szakemberrel történő átbeszélése a család összes tagjának a fejlődését eredményezi. Hipotézis 3.: A szakemberek közötti partnerkapcsolat kialakulásával könnyebben átvészelhetőek a válás hatásai. | hu_HU |
| dc.description.course | szociális munka | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 46 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/173619 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | szakmai segítség | hu_HU |
| dc.subject | harmonikus fejlődés | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Társadalomtudományok::Szociológia | hu_HU |
| dc.title | A válás és a gyermek | hu_HU |
| dc.title.subtitle | Szakemberek tevékenysége a válás során | hu_HU |
| dc.title.translated | Divorce and children | hu_HU |