A kutatócsoportunkban végzett korábbi eredmények arra utalnak, hogy egy másodlagos epesav, a litokólsav (LCA) csökkenti a 4T1 egérkarcinóma sejtek proliferációját. Jelen munkában ezt a megfigyelést próbáltuk igazolni in vivo állatmodellben. Kísérletünkben nőstény BALB/c egerek emlőibe oltottuk a 4T1 sejteket, és az egyik csoportot naponta kezeltük LCA-oldattal, míg a másik csoport csak puffert kapott. A tumoros egerekben naponta mértük a tumorméreteket tolómérővel, majd a 21. napon az állatokon FDG-PET és 99mTc-sestamibi szöveti megoszlással vizsgáltuk a tumorok izotópfelvételét, valamint boncolást követően megállapítottuk a primer tumorok tömegét, infiltrációs hajlamát, valamint az áttétek számát és méretét is. A kapott eredmények alapján a primer tumorok méretében és az állatok testtömegében nem volt változás. Az FDG-PET eredmények is hasonlóak voltak a két csoportban a primer tumorok esetében, ellenben az áttéteket azok kis mérete miatt nem tudtuk értékelni. A 99mTc-sestamibi szöveti megoszlása jelentősen magasabb volt, mind a primer tumorok, mind az áttétek esetében a kontroll csoportban. Humán vizsgálatok igazolják, hogy a 99mTc-sestamibi felvétel korrelál a betegség rosszindulatúságával, ezért arra következtettünk, hogy a LCA csökkenti a 4T1 tumorok malignicitását. Ezt az eredményt alátámasztotta a primer tumorok infiltrációjának vizsgálata, melynek során azt tapasztaltuk, hogy a primer tumorok kevésbé nőttek össze a hasfal szövetével a LCA-val kezelt csoportban. Az áttétek számát vizsgálva szintén hasonló eredményt kaptunk: a LCA-val kezelt csoportban kevesebb egyedben összesen kevesebb áttétet találtunk, és azok mérete is kisebb volt, mint a kontroll csoport állataiban.