A gyermek-és serdülőkori hipertónia mielőbbi felismerése és helyes kezelése a hosszú távú kardiovaszkuláris kimenetelt alapjaiban meghatározó feladat. Ezekben a korcsoportokban a magasvérnyomás-betegség prevalenciája fokozatosan növekszik. Ezért tanulmányunk első célkitűzése volt, hogy adatbányászati módszerekkel tárjuk fel a gyermek-és serdülőkori magasvérnyomás-betegség és az azt kísérő anyagcsere-rendellenességek gyakoriságát. A Debreceni Egyetem Klinikai Központját felkereső összesen 92 198 gyermekek adatait dolgoztuk fel 15 éves retrospektív vizsgálat kapcsán. Összesen 3687 magas vérnyomásban szenvedő gyermeket azonosítottunk. A teljes populációban a magas vérnyomás 4%-os számított prevalenciája igazolódott, a fiúk körében nagyobb gyakorisággal. A hipertóniás gyermekeknél a normotenzív egyénekhez képest minden korcsoportban jelentősen magasabb BMI-értékeket találtunk. Ezenkívül szignifikánsan magasabb összkoleszterin és triglicerid, valamint alacsonyabb HDL-C szintet mértünk a hipertóniás gyermekeknél. Szignifikánsan magasabb szérum húgysavszintet dokumentáltunk hipertóniások körében, míg a glükóz értékek nem különböztek jelentősen a vizsgálati csoportokban. Ezen kívül összegeztük a legjellemzőbb metabolikus paraméterek megoszlási arányát az egyes korcsoportokban. A felnőtt populáció körében vezető halálok a szív-és érrendszeri megbetegedések köre, melynek prevenciójában az optimális vérnyomásértékek elérése és a társuló anyagcsere-zavar kezelése kulcsfontosságú kérdés. Korábban nem született olyan átfogó tanulmány, mely a kelet-közép-európai hipertóniás betegek komplex metabolikus állapotát vizsgálta volna. Munkák másik célkitűzése volt, hogy adatbányászati módszerekkel mérjük fel a hipertónia és a kapcsolódó anyagcsere-rendellenességek prevalenciáját régiónkban. A 20 évet felölelő vizsgálati időszak alatt 937 249 beteg adatait elemeztük, közülük 292 561 hipertóniás beteget detektáltunk. A hipertónia számított prevalenciája összesen 31,2% volt. A hipertóniás betegeknél a nem hipertóniásokhoz képest jelentősen magasabb testtömegindex-értékeket találtunk. A 18 és 80 év közötti felnőtteknél szignifikánsan magasabb triglicerid és alacsonyabb HDL-C-szintet mértünk. Továbbá szignifikánsan magasabb szérum glükóz és húgysav szintek igazolódtak a hipertóniás betegeknél. Mindezeken kívül felmértük a lipid paraméterek és BMI közötti korrelációt, a társbetegségek gyakoriságát, a sztatin szedés arányát a vizsgálati alanyaink között, továbbá a legjellemzőbb laboreltérések megoszlását a hipertónia súlyossági fokozatiban és a teljes populáció körében is. Tanulmányunk azt sugallja, hogy a magasvérnyomás-betegség és azzal együtt járó anyagcsere-rendellenességek számított gyakorisága mind gyermekek, mind felnőttek esetében összehasonlítható a nemzetközi eredményekkel, és rávilágít a kórkép hátterében álló változatos anyagcsere-rendellenességekre. A megbízható országos statisztikai adatok megléte alapvető fontosságú a regionális népegészségügyi stratégiák megtervezéséhez és az erőforrások elosztásának optimalizálásához. Megalapozza a betegek szűrésére és felvilágosítására irányuló törekvéseket, és segíti a mindennapi klinikai döntéshozatali stratégiákat. Az adatbányászat egy úttörő, de egyelőre nem széles körben elterjedt módszer, amelyet a prevalencia meghatározására használnak nagy betegcsoportokban. Hiánypótló eszköznek tekinthető, melynek segítségével pontos statisztikai adatokhoz juthatunk betegeink alap-és komorbiditásaival, metabolikus állapotával és különböző kockázati tényezőivel kapcsolatban. A statisztikai elemzés ezen újszerű módjának alkalmazása nemcsak a regionális klinikai gyakorlat, hanem az országos stratégiák szempontjából is előnyös lehet. Lehetőséget adhat egy közös közép-európai döntéshozatali és szűrési kezdeményezésre is. Eredményeink bizonyítják, hogy a hipertóniához gyakran társuló kardiometabolikus kockázati tényezők korai felismerése és azonnali kezelése minden korcsoportban elengedhetetlen, mely hozzájárulhat a magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek életminőségének javításához és várható élettartamának meghosszabbításához.

Early recognition and correct management of childhood hypertension are fundamental to long-term cardiovascular outcomes. The global prevalence of hypertension in these age groups is gradually increasing. However, in Eastern Europe, it has been only sporadically studied. Therefore, the first objective of our study was to explore the prevalence of childhood hypertension and associated metabolic disorders using data mining methods. We processed the data of 92,198 children who attended the University of Debrecen Clinical Centre in a 15-year-long retrospective study. We identified a total of 3687 children with hypertension. The calculated prevalence of hypertension was 4% in the entire population, with a higher prevalence in boys. We measured significantly higher BMI values in hypertensive children compared to normotensive individuals and in all age groups. In addition, we measured significantly higher total cholesterol and triglyceride and lower HDL-C levels in children with hypertension. Furthermore, significantly higher serum uric acid levels were documented in hypertensive children, while glucose levels did not differ significantly between study groups. Cardiovascular diseases are the leading cause of death in the adult population. Achieving optimal blood pressure levels and managing the associated metabolic disturbance are prominent issues in its prevention. No comprehensive study has previously investigated the complex metabolic status of hypertensive patients in Central and Eastern Europe. Therefore, another objective of our work was to assess the prevalence of hypertension and associated metabolic disorders in our region using data mining methods. During the 20-year study period, we analysed 937,249 patients' data. We detected 292,561 hypertensives in total. The overall calculated prevalence of hypertension was 31.2%. We found significantly higher body mass index values in hypertensive patients than in the non-hypertensive group. We reported markedly higher triglyceride and lower HDL-C levels in adults between 18 and 80 years. Furthermore, we measured notably elevated serum glucose and uric acid levels in hypertensive patients. In addition, we assessed the correlation between lipid parameters and BMI, the prevalence of comorbidities, the proportion of statin use among our subjects, and the distribution of the most common laboratory abnormalities in hypertension severity grades and the overall population. Our study suggests that the calculated prevalence of hypertension and associated metabolic disorders in children and adults is comparable with international findings and highlights the diverse metabolic abnormalities underlying the disease. The availability of reliable national statistics is essential for planning regional public health strategies and optimising resource allocation. It underpins efforts to screen and educate patients and supports everyday clinical decision-making strategies. Data mining is an excellent but not widely used tool to determine prevalence in large patient populations. It is also considered a niche method to obtain accurate statistical data on baseline and comorbidities, metabolic status and various risk factors in our patients. Our results suggest that early detection and prompt treatment of hypertensive patients' cardiometabolic risk factors are essential to improve quality of life and life expectancy.