A közigazgatási jog szerepe a fogyasztóvédelem területén nem más, mint a fogyasztó jogainak védelme, a garanciarendszer kiépítése jogi normák segítségével. A fogyasztóvédelem feletti állami felügyelet kiemelkedő jelentőségű abból a szempontból, hogy a korábban anyagi fogyasztóvédelmi jogként említett normák valóban érvényesüljenek, ezek realizálását hivatott biztosítani a – szintén közigazgatási normák által szabályozott – fogyasztóvédelmi intézmény- és jogérvényesítési rendszer, amelynek stabil struktúrája és – ezzel egyidejűleg – a követelmények által indukált folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. A hazai szervezetrendszer felépítése, strukturális kérdéseit követően arra keresek választ, hogy a magyar fogyasztókat védő szabályozás leginkább melyik modell jegyeit hordozza magán. Ezt követően az utolsó szerkezeti egységében a fogyasztói jogok érvényesítésének rendszerével foglalkozom, ebben a körben a hatóság által alkalmazott jogkövetkezmények közül a bírság kiszabásánál a bizonyítás szükségszerűségét, melyek a mérlegelési szempontok, különös tekintettel a súlyosító és méltányolható körülményekre.

A fogyasztóvédelmi joganyag összetettsége és különösen a versenyjoggal való szoros kapcsolata miatt nem csupán a kifejezett fogyasztóvédelmi igazgatást megvalósító közigazgatási szervek vesznek részt e tevékenységben, mivel a fogyasztók megtévesztését is magában foglaló kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben – egyebek mellett – a gazdaságigazgatás szereplői is hivatottak a fogyasztók (közvetett) védelmére.

A fogyasztóvédelmi jog definiálását követően szükséges szólni a vonatkozó normaanyag jellemzőiről. A fogyasztóvédelem heterogén, dinamikus, valamint önálló jogterület. Heterogén normaösszességet azért jelent, mert ez a jogi matéria magánjogi normákat éppúgy tartalmaz, mint közigazgatási jogi vagy büntetőjogi előírásokat. Nem tekinthető homogénnek azonban a fogyasztóvédelmi magánjog sem, mivel a polgári jogi kódexekben több helyen – így egyebek mellett a szerződés értékegyensúlyának védelmét biztosító jogintézményeknél, valamint a tilos és erkölcstelen ügyeletek szankcióinál – is találhatók a fogyasztókat védő rendelkezések is.

Az állami fogyasztóvédelmi politika dinamikusan fejlődik, amit két tendencia indukál: egyrészt a technikai és tudományos fejlődés, másrészt pedig a nemzetközi szervezetekhez, így különösen az Európai Unióhoz való tartozás ténye. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás által az egész államszervezet törvényessége új, nemzetállam feletti dimenzióba került, mivel a magyar közigazgatás immár nem csupán a hazai jogrend adta kereteket, hanem az Európai Unió jogrendjét is köteles figyelembe venni.