Az energiahatékonyság-alapú (ESCO) szerződések tipizálásának kihívásai a magánjog rendszerében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorZákány, Judit
dc.contributor.authorÁbrók, Aurél Kornél
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Kar
dc.date.accessioned2026-02-19T14:03:45Z
dc.date.available2026-02-19T14:03:45Z
dc.date.created2026
dc.description.abstractAz Európai Unió területén az energiaárak 2021-ben korábban nem látott mértékű emelkedésnek indultak, majd 2022-ben soha nem látott magasságot értek el, és ugyan 2023-tól kezdődően mérséklődtek, nem csökkentek a 2021-et megelőző szintre vagy az alá. Ez a tendencia a figyelem középpontjába állította az energiahatékonyság növelésére irányuló törekvéseket és ezzel ráirányította a figyelmet arra is, hogy az energiahatékonyság növelésére irányuló beruházások hiába eredményeznek – a beruházás végrehajtása után – jelentős energia- és így költségmegtakarítást is, a beruházások kiemelkedően tőkeigényesek, a megtérülési idejük pedig 5-20 éves vagy akár ennél hosszabb időtartamot is felölelhet. Emiatt a legtöbb energiahasználó nem tud energiahatékonyságot növelő beruházásokat végrehajtani, mivel az ahhoz szükséges tőkével nem rendelkezik. A piaci igények erre figyelemmel már évtizedekkel ez előtt életre hívták olyan energiahatékonyságot növelő beruházásokat végrehajtó piaci szereplők létrejöttét, amelyek megoldást kínálnak a finanszírozási nehézségekre is. Így dolgozta ki a gyakorlat az energiahatékonysági (ESCO) szerződéseket, melyek lényege az, hogy az energiahatékonysági szolgáltató elvégzi az energiahatékonyságot növelő beruházást a saját pénzügyi forrásaiból, aminek fejében határozott ideig a megrendelő a beruházás végrehajtását megelőző energiarendszer energiafelhasználásának alapul vételével számított költséget fizet az energiahatékonysági szolgáltatónak és ekként fizeti meg a beruházás végrehajtásának ellenértékét anélkül, hogy egyidejűleg kellene magasabb összegű tőkét kifizetnie, a futamidő végén pedig megkapja az új energiarendszer tulajdonjogát és ekkortól annak mindenkori teljes megtakarítását (ami addig a beruházás ellenértékének részletekben történő kifizetésére szolgált) maga élvezi. Az ESCO szerződések polgári jogi megítélésének kihívásairól azonban a jogtudomány szintjén kevés szó esik, így a jelen szakdolgozat célja, hogy megvizsgálja, hogyan helyezhetők el ezek a szerződések a magyar polgári jog rendszerében. A szakdolgozat fő kérdése az, hogy az ESCO szerződések szerződéstipizálás szempontjából milyen típusú szerződés(ek)nek minősíthetők.
dc.description.courseJogász
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent54
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/404785
dc.language.isohu
dc.rights.infoHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectSzerződéstipizálás
dc.subjectEnergiahatékonyság-alapú szerződések
dc.subjectESCO szerződés
dc.subject.dspaceJogtudomány::Polgári jog
dc.titleAz energiahatékonyság-alapú (ESCO) szerződések tipizálásának kihívásai a magánjog rendszerében
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
Szakdolgozat Ábrók Aurél Kornél.pdf
Méret:
677.08 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Leírás:
Szakdolgozat
Megjelenítés
Engedélyek köteg
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
license.txt
Méret:
2.35 KB
Formátum:
Item-specific license agreed upon to submission
Leírás:
Letöltés
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)