A 19. században kibontakozó ipari forradalom lehetőséget teremtett a közlekedés gyors fejlődéséhez, ezen kívül igényelte is az egyre fejlettebb, sűrűbb közlekedési hálózatot. Ekkor a környezet védelme még piaci érdekek mögé szorult (mint ma is gyakran), és a tudomány sem volt olyan fejlett, hogy bizonyítani tudta volna az ipar (és később a közlekedés) környezetkárosító hatását. Az első kézzel fogható bizonyítékot 1861-ben szolgáltatták angol tudósok, amikor megállapították, hogy az ipar által szennyezett levegő hatással van a növényekre, az állatokra és az emberre. Ekkor a fő szennyező forrás még az ipar volt, ez a 20. század derekán fordult meg az urbanizáció elterjedésével. A szerves anyagok minőségi analízisét erőművi pormintákból végeztem. A debreceni és nyíregyházi kombinált ciklusú erőműben (DKCE, NYKCE) a gázturbinák védelme érdekében szűröket alkalmaznak a levegő portalanítására. Az szűrőzsákokban megkötődött porszemcsék az egészségre leginkább káros finom frakciót is nagy mennyiségben tartalmazzák, melyek felületén a különböző emissziós forrásokból származó szerves vegyületek képesek megkötődni.
Mintáim szerves anyag tartalmának elemzését az MSZ 21470-84 Szabvány alapján tömegspektrométerrel ellátott GC készüléken végeztem. Munkám során kipróbáltam egy egyszerűbb, gyorsabb mintaelőkészítési eljárást, amely a minőségi analízis tekintetében ugyanolyan hatékonynak bizonyult. A PAH-ok családjába tartozó pirént, antracént illetve a naftalint sikerült mind a két módszerrel azonosítani, melyek a debreceni és a nyíregyházi pormintákban egyaránt jelen voltak . Feltételezzük a hasonló módon azonosítható PCB –k jelenlétét is, megfelelő standardoldatok hiányában azonban az elemzést nem sikerült elvégezni.