Rohanó társadalmunknak köszönhetően megváltozott az emberek közötti személyes kontaktusok időtartama és jellege. Dolgozatomban egy falusi közösségen keresztül mutatom be a kapcsolatok alakulását a közös munkaalkalmakon, a szomszédokkal való kontaktusokon és a rokoni szálak funkcióin keresztül. Az első fejezetben a kapcsolati tőke megjelenését, típusait, jellemzőit tárgyalom, a legtöbbet hivatkozott szerzők munkái alapján. Emellett kifejtem a rendszerváltás előtt elterjedt kaláka típusokat, majd a jelenleg is fennálló háztartásközi transzfereket. A második fejezetben ismertetem az eddigi hazai kutatási eredményeket, először a baráti kapcsolatok alakulásában, majd a hazánkban jellemző háztartásközi transzferekről, végül pedig a témámhoz szorosan kapcsolódó, néhány hasonló, faluban készített kutatásról. Végül saját kutatásom eredményeit közlöm. Interjúimat Heves – megyében, Boconádon készítettem egy 1400 lelket számláló kis faluban. Az volt a célom, hogy egyfajta árnyalt képet kapjak a falusi emberek kapcsolattartási szokásairól, amelyet három közegben mértem: a rokonokkal, a barátokkal, illetve a szomszédokkal létrejövő kontaktusokban, összehasonlítva az alacsony, illetve a magas társadalmi státuszú réteget. Kutatásom módszeréül a félig strukturált interjút választottam, 10 interjút készítettem, ebből 5, a faluban fontosabb tisztséget betöltő személlyel, további 5 pedig közhasznú munkásokkal készült. Eredményként összességében a baráti kapcsolatok előtérbe kerülését kaptam, mindkét csoportban, ugyanakkor az is kirajzolódik, hogy a magasabb társadalmi státuszúak baráti kapcsolatai változatosabbak, kiterjedtebbek, így ebből a szempontból több haszonnal és előnnyel rendelkeznek, mint az alacsony státusz képviselői.