Napjainkban nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió tagállamaiban is jelentős problémát jelent a tanulók iskolai lemorzsolódása. Ez jó esetben, egy másik intézményben való további tanulást, de sok esetben végleges befejezését jelenti a tanulmányoknak, mely által végzettség nélküli iskolaelhagyókká válnak. Amennyiben az iskola elhagyó fiatalok már nem folytatják tanulmányaikat másik oktatási intézményben, a munkaerőpiacon, mint végzettség nélküli jelennek meg. Több negatív következményt jelent a korai iskolaelhagyás a fiatalok életére nézve, mint a munkaerőpiacon megjelenő hátrányok, munkanélküliség, melyekhez társulhatnak egészségügyi problémák, és különböző társadalmi területeken csökkent részvétel, amelyek további hátrányt generálnak. Sok esetben a társadalom perifériájára sodródnak, így esély van arra, hogy transzferjövedelmekből fognak élni, mely a szociális ellátórendszerre, és így a társadalomra is jelentős terhet ró. A lemorzsolódás komplex problémaköre komoly kihívást jelent az oktatáspolitika számára, mert az iskolaelhagyással és lemorzsolódással érintett tanulók más és más okok miatt távoznak az iskolából. Az okok között előfordul pl. jövedelem hiány, motiválatlanság, hátrányos helyzet, negatív jövőkép, az alacsonyan iskolázott szülők megfelelő támogatásának, együttműködésének hiánya, a nem befogadó iskolai környezet és a család szocio-ökonómiai státusza. Az oktatási rendszerben szereplők kiemelt szerepet kapnak az iskolai lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentésében, támogatásában.