Az Európai Unió szomszédságpolitikája
Dátum
2013-03-19T12:57:23Z
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
- január 1-jétől június 30-áig a spanyol–belga–magyar trió harmadik tagjaként Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A soros elnökség intézménye, amely hivatalosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenti, kezdetektől fogva létezik az integrációban. Az Európai Közösségek megalakulásakor fontos célkitűzés volt a tagállami egyenlőség megjelenítése az intézmények működésében. Emiatt a tagállamok az őket képviselő intézmény, a Tanács üléseit rotációs rendszerben elnökölik. Ezt a tisztséget minden tagország hat hónapig tölti be. A dolgozatom első felében bemutatásra kerül a szomszédságpolitika kialakulása és annak legfőbb céljai, ezen belül külön tárgyalom a Keleti Partnerség törekvéseit és a magyar elnökség szerepét. Mivel a második Keleti Partnerségi csúcstalálkozót az eredeti tervekkel ellentétben végül nem a magyar elnökség ideje alatt tartották meg, hanem később, a lengyel elnökség alatt, ezért dolgozatomban a fentebb említett csúcstalálkozóval nem szeretnék foglalkozni. A második felében a nyugat-balkáni térségen belül Horvátországgal foglalkoztam: hogyan alakult az ország Európai Unióval való kapcsolata, hogyan jutott el a tagjelölt státuszig, milyen problémákkal küzdött az ország a csatlakozással kapcsolatban, és hogyan jutott el odáig, hogy 2013 júliusában Európai Uniós taggá válhat. Mivel a dolgozatot határidőre kell leadnom, sajnos a júliusi csatlakozásról nem tudok írni.
Leírás
Kulcsszavak
Horvátország, Európai Unió