Az igazságszolgáltatás kezdeti formáinak megjelenésével egyidős a polémia az eljárások időtartamát illetően. Az emberi természet ugyanis különösen érzékeny arra, hogy az időbeliséget hangsúlyozza és valamely eszköz hasznosságát megítélje akár pusztán az eszköz igénybevételének idővonzata alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen értekezés a polgári eljárás hatékonyságával vagy idődimenziójával kapcsolatos átfogó tanulmánynak nem tekinthető. Elsődlegesen a személyi állapotot érintő perek sajátosságain keresztül foglalkozik a polgári per időtényezőinek fontosabb kérdéseivel. A Pp. a nemzetközi trendeknek megfelelően a vagyonjogi perekre lett kodifikálva, de a legjelentősebb változásokkal érintett területe a személyi állapotot érintő perek fejezete, és a leggyorsabban változó eljárási szabályok is itt lelhetők fel. A vagyonjogi perek és a személyi állapotot érintő perek különbségeire történő figyelemfelhívás ezért nem mellőzhető. A Pp. hatálybalépésekor egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az eljárások gyorsítását, mivel az EJEB által kialakított észszerű idő követelménye a perhatékonyságot és a perkoncentrációt csak eszköznek tekinti, elvárása azonban, hogy aki a bírósághoz fordul jogvitájának elbírálása végett, ne legyen kitéve annak a bizonytalanságnak, hogy belátható időn belül nem juthat a végső döntés birtokába. Az értekezés eredményei elsősorban a joggyakorlat alakításában használhatók, de a későbbi jogalkotás számára is megfontolás tárgyát képezhetik. The polemics of the duration of the proceedings is at the same age as the appearance of the initial forms of jurisdiction. The human nature is extremely sensitive of emphasizing temporality and judge the usefulness of a legal instrument even just based on the time involved in the use of it. It is important to emphasise that this essay cannot be considered as a comprehensive study of the efficiency or time dimension of civil procedure. Primarily, it deals with the more important issues of time factors in civil proceedings through the specifics of lawsuits affecting personal status. The Civil Procedure Code in accordance with the international trends was codified for property lawsuits, but the area affected by the most significant changes is the chapter on lawsuits affecting personal status and the most rapidly changing procedural rules can also be found here. Therefore drawing attention to the differences between property law lawsuits and lawsuits affecting personal status cannot be ignored. When the Civil Procedure Code entered into force, it set the speeding up of proceedings as one of its most important goals, since the requirement of reasonable time established by the ECHR regards litigation efficiency and litigation concentration only as a means, but it expects that those who turn to the court for the adjudication of their legal disputes should not be exposed to the uncertainty that within a foreseeable time cannot have the final decision. The results of the thesis can primarily be used in shaping legal practice, but they can also be considered for future legislation.