9-14 évesek olvasáskultúrája Magyarországon

Abstract

Fejlődő világunkban egyre nagyobb jelentősége van az olvasásnak, a művelődésnek. A jól működő államok tartópillére a szellemi tőke. Ahhoz, hogy a gyerekek a társadalom teljes mértékű tagjaivá váljanak erős és alapos tudásbázisra van szükség, ennek eléréséhez már kisiskolás kortól az önművelődés képességének kialakítására kell törekedni. A gondolat fejlődése az írás-olvasás készségének kialakulásához kapcsolódik, mely az önálló gondolkodásra serkentő információszerzés értékes eszköze. A gyerekek és fiatalok tudásának megalapozásához, művelődéséhez az oktatás hatékonyságának növelésére, az iskolák, a könyvtárak és a szülők szoros együttműködésére van szükség. A választott témám kutatása előtt már olvastam e témakörben, de saját felmérésemmel kaptam csak konkrétabb képet a gyerekek olvasáskultúrájáról. Ezért készítettem dolgozatomat e témakörrel kapcsolatban kifejtve az olvasáskutatási területek jelentőségét, hasznát, az olvasás indítékait és befogadását, a 9-14 éves korosztály olvasásának jellemzőit, a szabadidős tevékenységek között elfoglalt helyét. Önálló vizsgálatomban a 9-14 éves Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája tanulóinak olvasáshoz való viszonyát, olvasmányválasztási szempontjait, olvasmányait, olvasási kedvét, szabadidős tevékenységét vizsgáltam. Igyekeztem bemutatni az iskola, a könyvtárak, a pedagógusok és a szülők felelősségét, mely rendkívül nagy jelentőséggel bír az olvasás megalapozásában. Kutatásomat primer adatgyűjtéssel készítettem, célom, hogy rávilágítsak a korosztály erősségeire, hiányosságaira, lehetőségeire az iskolában. Az eddigi kutatások alapján elmondható, hogy Magyarországon nem kielégítő a gyerekek olvasási teljesítménye. Szakdolgozatomban ennek okait és megoldási lehetőségeit vizsgálom.