Szakdolgozatom témája a regionális gazdasági integrációk, azon belül pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamainak megéri-e egymással egyre szorosabbá fűzni a gazdasági kapcsolataikat, hasznos-e egy ilyen integráció számukra, és a szorosabbá fűzött gazdasági kapcsolatok kezdete óta eltelt idő alatt vannak-e érzékelhető változások, eredmények a tagországok külkereskedelmében. Dolgozatom másik fő kérdésköre az, hogy Magyarországnak megéri-e szorosabbá fűzni a kapcsolatait az Eurázsiai gazdasági térséggel, hazánk Keleti Nyitás Politikájának vannak-e számszerűsíthető eredményei a külkereskedelmünk, és gazdasági kapcsolataink fejlődése terén az Eurázsiai Gazdasági Unió tagországaival, illetve van-e potenciál Magyarország és az Eurázsiai Unió közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, és a külkereskedelem növelésében. A kutatásom módszertana a KSH, illetve az EEC oldalán található külkereskedelmi adatok elemzésén alapul. Az adatokból számított százalékos arányok segítségével összemérhető, hogy egy adott Eurázsiai Uniós tagország, illetve Magyarország külkereskedelmi termékforgalma növekedett-e az Eurázsiai Unió tagországaival az integráció kezdete óta. A regionális gazdasági integrációk szintjeinek ismertetése után dolgozatomban bemutatom az Eurázsiai Unió történetét, tagországait, céljait, intézményrendszerét. Ezután tagországonként megvizsgálom az integráció eredményeit, a külkereskedelem változását a többi tagországgal, a változásokat pedig az aktuális világgazdasági eseményekkel magyarázom. Szakdolgozatom utolsó fejezetében Magyarország és az Eurázsiai Unió gazdasági kapcsolatait vizsgálom, azon belül kitérek Oroszország és az Európai Unió között 2014-ben bevezetett kölcsönös gazdasági szankciók hatására hazánk és Oroszország külkereskedelmében.