Érzelemfelismerés pszichofiziológiai paraméterekkel való vizsgálata szociális fóbiás vonásokkal jellemezhető és nem jellemezhető személyek esetén

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSzemán-Nagy, Anita
dc.contributor.authorBöszörményi-Zelizi, Petra
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Kar
dc.date.accessioned2023-05-08T08:43:27Z
dc.date.available2023-05-08T08:43:27Z
dc.date.created2023-04-14
dc.description.abstractMűhelymunkámban a szociális szorongásos zavar hátterében meghúzódó kognitív torzítások megannyi mögöttes tényezői közül két tényezőre, az érzelemfelismerésre és a tekintettel kapcsolatos figyelmi torzításra helyeztem a fókuszt, s átfogó szakirodalmi áttekintésre alapozva négy hipotézist vizsgáltam. E hipotézisek közül az első az érzelemfelismeréssel, három pedig a figyelmi torzításokkal állt összefüggésben. A végső minta harminchárom hallgatóból állt, akik közül tizennyolc szociális fóbiás vonásokkal jellemezhető és tizenöt kontrollszemély. A vizsgálat során négy eszközt alkalmaztunk: Liebowitz-féle Szociális Fóbia Kérdőív, Arc Teszt, Tobii Pro Fusion 120 Hz szemkamera és a Szociális Kogníciók Kérdőív. Az eredmények fényében elmondható, hogy a magasabb szociális fóbiás pontszámnak nincs szignifikáns hatása a helyes érzelemfelismerésre. Ugyanakkor nem tisztázódott az a kérdés, hogy a magasabb szociális fóbiás pontszámú egyének jellemzően milyen figyelmi torzítást mutatnak. A magasabb szociális fóbiás pontszámúak nem mutattak kezdeti hipervigilanciát a fenyegető ingerrel szemben (p>0,05), a szájjal összehasonlítva azonban szemre irányuló hipervigilancia (x2=200.11, p<0,05) volt megfigyelhető. Az elkerülés hipotézist csak részben sikerült igazolnunk, míg a késleltetett elvonatkoztatás hipotézissel ellentétes adatokat kaptunk. Végül a kérdőíves eredmények alapján kiemelkedő maladaptív sémák mindkét csoportban jellemzően a teljesítményhelyzettel, illetve a szorongás látható jeleivel álltak összefüggésben, s érdekes módon a férfiak és az ázsiai résztvevők magasabb értékeket adtak meg mind a sémák gyakoriságára, mind pedig az azok valószínűségébe vetett hitre vonatkozóan. Mindezek alapján a jövőbeni kutatásoknak érdemes lehet a figyelmi torzításokat más kísérleti paradigmát (pl. VR technológiát) alkalmazva is megvizsgálniuk, valamint a szociális fóbiát szocializációs és kulturális tényezők, illetve a maladaptív sémák mentén tovább vizsgálniuk.
dc.description.correctorKE
dc.description.coursePszichológia
dc.description.degreeBSc/BA
dc.format.extent81
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/352159
dc.language.isohu
dc.rights.accessHozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.
dc.subjectérzelemfelismerés
dc.subjectszociális fóbia
dc.subjectpszichofiziológiai paraméterek
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia
dc.titleÉrzelemfelismerés pszichofiziológiai paraméterekkel való vizsgálata szociális fóbiás vonásokkal jellemezhető és nem jellemezhető személyek esetén
dc.title.translatedAssessing emotion recognition with psychophysiological parameters in individuals with and without social phobic traits
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Pszichológiai Intézet)