Műhelymunkámban a szociális szorongásos zavar hátterében meghúzódó kognitív torzítások megannyi mögöttes tényezői közül két tényezőre, az érzelemfelismerésre és a tekintettel kapcsolatos figyelmi torzításra helyeztem a fókuszt, s átfogó szakirodalmi áttekintésre alapozva négy hipotézist vizsgáltam. E hipotézisek közül az első az érzelemfelismeréssel, három pedig a figyelmi torzításokkal állt összefüggésben. A végső minta harminchárom hallgatóból állt, akik közül tizennyolc szociális fóbiás vonásokkal jellemezhető és tizenöt kontrollszemély. A vizsgálat során négy eszközt alkalmaztunk: Liebowitz-féle Szociális Fóbia Kérdőív, Arc Teszt, Tobii Pro Fusion 120 Hz szemkamera és a Szociális Kogníciók Kérdőív. Az eredmények fényében elmondható, hogy a magasabb szociális fóbiás pontszámnak nincs szignifikáns hatása a helyes érzelemfelismerésre. Ugyanakkor nem tisztázódott az a kérdés, hogy a magasabb szociális fóbiás pontszámú egyének jellemzően milyen figyelmi torzítást mutatnak. A magasabb szociális fóbiás pontszámúak nem mutattak kezdeti hipervigilanciát a fenyegető ingerrel szemben (p>0,05), a szájjal összehasonlítva azonban szemre irányuló hipervigilancia (x2=200.11, p<0,05) volt megfigyelhető. Az elkerülés hipotézist csak részben sikerült igazolnunk, míg a késleltetett elvonatkoztatás hipotézissel ellentétes adatokat kaptunk. Végül a kérdőíves eredmények alapján kiemelkedő maladaptív sémák mindkét csoportban jellemzően a teljesítményhelyzettel, illetve a szorongás látható jeleivel álltak összefüggésben, s érdekes módon a férfiak és az ázsiai résztvevők magasabb értékeket adtak meg mind a sémák gyakoriságára, mind pedig az azok valószínűségébe vetett hitre vonatkozóan. Mindezek alapján a jövőbeni kutatásoknak érdemes lehet a figyelmi torzításokat más kísérleti paradigmát (pl. VR technológiát) alkalmazva is megvizsgálniuk, valamint a szociális fóbiát szocializációs és kulturális tényezők, illetve a maladaptív sémák mentén tovább vizsgálniuk.