A táplálkozás és az egészségi állapot közötti szoros összefüggésekre epidemiológiai, experimentális és klinikai kutatások is rámutatnak. Egyes állatfajoknál megfigyelhető különböző kórállapotokra adott ösztönös diétaváltoztatás, az ókorig visszanyúló hagyományos kínai orvoslás, az indiai ájurvéda szemlélete, vagy az európai kultúrában – tévesen – Hippokratésznak tulajdonított vélekedés: „Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered”, majd később: „Az vagy amit megeszel” (Feuerbach) korai, empirikus, bizonyos értelemben intuitív, de ma is érvényes táplálkozásbiológiai eredményeknek tekinthetők. Vitaminhiány okozta megbetegedések – skorbut, beriberi – voltak az első olyan esetek, amelyekben a fenti összefüggést ma elfogadott tudományos módszerekkel igazolták, egyúttal a hatékony kezelést is elérhetővé tették. Ennek nyomán vált indokolttá az emberi szervezet tápanyagigényének alaposabb megismerése, széleskörű kutatása, majd az ezekből származó információk alkalmazása, népegészségügyi gyakorlatba ültetése. A kutatói társadalom és a vonatkozó ipari szereplők jelentős javulást vártak az élelmiszerek ásványi anyagokkal, vitaminokkal történő dúsításától. Egyes betegségek (angolkór, velőcsőzáródási defektusok, golyva, kora/újszülöttkori agyvérzés stb.) morbiditása valóban szignifikánsan csökkent, de más, krónikus bántalmak hasonló statisztikáiban napjainkban is lassú emelkedés tapasztalható. Ilyen megbetegedések – többek között – a II. típusú cukorbetegség, az érelmeszesedés, a szív és keringési rendellenességek, a gyomor-bél rendszeri és daganatos elváltozások. A nyugati társadalmakban megfigyelhető kiemelkedő prevalencia sejteti, hogy a háttérben legalább részben a néhány évtized alatt – evolúciós szemmel nézve pillanatok alatt – átalakuló életmód állhat. A széles spektrumban jelentkező civilizációs ártalmak közül meg kell említeni a mozgásszegénységet, a stressz jellemezte szociokulturális környezetet, a légszennyeződést, az individuum káros szokásai eredményezte negatív élettani hatásokat is, de meghatározó jelentőségű az élelmiszerfogyasztási szokások átalakulása. Ezek mindegyike képes a humán szervezet homeosztázisának felborításával a fent sorolt krónikus betegségek előidézésére.

Both epidemiological, experimental and clinical researches emphasize the close links between nutrition and health. Instinctive dietary changes for some animal species, traditional Chinese medicine dating back to antiquity, the attitude of Ayurveda in India, or the approach attributed to, incorrectly, Hippocrates in the European culture: "You are what you eat" then later "Your medicine should be your food, and your food should be your medicine", (Feuerbach) can be considered as early, empirical, in a sense intuitive, but still valid nutritional biological results. Diseases caused by vitamin deficiency - scurvy, beriberi - were the first cases in which the above association was confirmed by scientific methods accepted today, and at the same time effective treatment was made available. As a result, it became justified to get to know the nutrient needs of the human body more thoroughly, to carry out extensive research, and then to apply the information derived from them and put it into public health practice. The research community and the relevant industry actors expected a significant improvement from the fortification of foods with minerals and vitamins. The morbidity of some diseases (rickets, neural tube defects, goiter, early / neonatal cerebral hemorrhage, etc.) has indeed significantly decreased, but in similar statistics for other chronic disorders are still showing a slow increase. Such diseases are, inter alia, II. types of diabetes, atherosclerosis, cardiovascular, gastrointestinal disorders and cancer. The high prevalence in Western societies suggests that this may be due, at least in part, the way of life that has changed in a few decades, from an evolutionary point of view in a matter of moments. Among the civilizational harms we have to the sedentary lifestyle, the sociocultural environment characterized by stress, air pollution, and the harmful habits of the individual, resulted in negative physiological effects, but the transformation of food consumption habits has decisive importance. All of these are capable cause the chronic diseases listed above by upsetting the homeostasis of the human body.