Immunológiai, cito- és molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei és azok jelentősége az epiteliális pajzsmirigydaganatok patogenézisében és kórlefolyásában
Immunológiai, cito- és molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei és azok jelentősége az epiteliális pajzsmirigydaganatok patogenézisében és kórlefolyásában
Dátum
2007-05-05T11:07:16Z
Szerzők
Juhász, Ferenc
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A pajzsmirigy daganatok etiopatogenetikai kutatása, annak különleges biológiai tulajdonságai miatt rendkívül szerteágazó. A sokszínű, az egész világon folyó újabb tudományos vizsgálatokkal párhuzamosan, több mint húsz éve indítottuk el azokat a kutatásokat, amelyek eredményeit a mellékelt publikációkban összefoglaltuk.
A pajzsmirigy karcinóma molekuláris alapjaival foglalkozó ismeretek gyorsan és folyamatosan növekednek. Az immunszisztéma válaszkészségének megértése azonban még várat magára. Az immunválasz és a pajzsmirigy karcinóma összefüggésének szempontjából értékes, de egyben egymásnak ellentmondó eredmények születtek számos szerző tollából.
Az eredmények és vélemények igen különbözőek az irodalomban. E sok kérdőjelet tartalmazó probléma határozta meg célkitűzéseinket.
Vizsgálni kívántuk :
A pajzsmirigy karcinómában szenvedő betegek HLA antigénjeit azzal a céllal, hogy találunk-e olyan allélt, amely a betegekben szignifikánsan gyakrabban fordul elő, jelezve valamilyen összefüggést a betegség manifesztációjával, a rosszindulatúság fokával, a metasztázis kiterjedésével, lokalizációjával, vagy az immunszisztéma válaszkészségével.
Ugyanilyen szempontokból tanulmányoztuk az IgG nehéz lánc allotípusait (Gm).
Megfelelő matematikai analízisek segítségével kívántuk eredményeinket elemezni.
HLA tipizálást, bazális/stimulált kalcitonin meghatározásokat, valamint családvizsgálatot végeztünk medulláris karcinómás betegekben és családtagjaikban azzal a céllal, hogy összefüggést keressünk az immungenetikai determináció és a betegség kialakulása és lefolyása között.
Kimutatható-e citogenetikai módszerekkel olyan kromoszóma-eltérés, ami általában jellemző a benignus és malignus pajzsmirigy daganatokra?
Különböznek-e szövettanilag eltérő pajzsmirigydaganat típusok citogenetikailag?
Van-e összefüggés a kromoszóma-eltérések és a betegség progressziója között?
Jó-és rosszindulatú humán daganatokban egyaránt megtalálható Ha, N, K ras oncogen mutáció a jól differenciált malignus (PTC, FTC, FPTC) és a benignus follikuláris pajzsmirigy tumorokban milyen gyakorisággal fordul elő?
Milyen szerepe lehet a ras onkogéneknek a pajzsmirigy neopláziák kialakulásában, fenntartásában és progressziójában?
Van-e különbség a földrajzilag távoleső /Kelet-Magyarország, NewFoundland/Kanada/ területeken élők benignus és malignus pajzsmirigy daganataiban észlelt ras onkogén mutáció gyakoriságában, illetve, hogy milyen környezeti hatások befolyásolhatják a pajzsmirigy neopláziák létrejöttét.