A dolgozatom célja az volt, hogy rámutassak az egyre jobban elterjedő tanulási zavarokra, melyek formája és mélysége igencsak sokrétű. Szerettem volna bemutatni a kutatásommal, hogy egy középiskolás diák hogyan tud ezzel a részképesség zavarral megküzdeni a mindennapokban. A kutatásom során a diszlexia és a diszgráfia bemutatása volt a fő célom, melyet mind tudományosan, mind pedig a kliensre kivetítve jártam körbe. (Tanulási zavarról akkor beszélünk, amikor a tanuló nem tud megfelelni az iskola által elvárt minimum követelményeknek. A tanuló képtelen teljesíteni akár több tárgyból is. Ezen tanulók száma egyre jobban nő az elvárásokkal egyenes arányban.)1 A kutatásom során bebizonyosodott az a tény, hogy még a mai modern kor, valamint a modern tanítási forma sem segíti a részképesség zavarral rendelkező tanuló előrehaladását teljes mértékben. Vannak előrelépések, de ezeket még tovább kellene fejleszteni. Sajnos a kutatásom során arra is fény derült, hogy a tanulási zavarral rendelkező tanulók középfokon nem mindig kapják meg a megfelelő fejlesztést. Ennek a legfőbb oka, hogy nincs kellő mennyiségű gyógypedagógus. A kutatást középiskolában végeztem, középiskolai diákkal, melyhez minden segítséget megkaptam. A kutatásom során interjút készítettem a klienssel, a szüleivel, az osztályfőnökével. Az interjú négyszemközti volt, ami elősegítette a probléma pontos megfogalmazását, valamint nyugodtan tudtak megnyilvánulni, véleményüket és esetleges problémáikat elmondani. Az elemzésnél figyelembe vettem a kutatásban részt vevők válaszait, tapasztalatait. Törekedtem arra, hogy azt az állítást, miszerint a tanulási zavarral rendelkezők problémás gyerekek megcáfoljam. Az interjúk eredményeként megállapíthattam azt is, hogy a gyermek bár jól érzi magát az adott iskolai környezetben, a tanulási problémáját elfogadta, mégis kétségek gyötrik a továbbhaladását tekintve. A dolgozatom is rámutat arra a mindennapi problémára, hogy a tanulási problémával rendelkező tanulók ellátása még mindig kíván további intézkedést. Kulcsszavak: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.