A humánerőforrás helyzete a hazai mezőgazdaságban
A humánerőforrás helyzete a hazai mezőgazdaságban
Dátum
Szerzők
Tamándl, László
Szalka, Éva
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A Központi Statisztikai Hivatal adatainak értékelése alapján elmondható, hogy
hazánkban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban változó
volt, 2018-ra csökkent, ami veszélyeztetheti a vidéki térségekben élők életszínvonalát és
lakosság megtartó képességét. Megállapítható, hogy a következő évek fókuszában a
szakképzett humánerőforrás megfelelő szintű biztosítása és a technológiai fejlesztés, a
gazdaságok modernizációja állhat. Ezen tényezők bármelyikének hiánya a gazdaság, ill.
a vállalkozások tovább fejlődésének legfőbb korlátai lehetnek.
Amennyiben kitekintünk a többi hazai mezőgazdasági kutatásra, pl. az „Agrármunkaerőpiaci barométer” felmérésre1
és a kapcsolódó elemzésekre, láthatjuk, hogy ezek
is alátámasztják a megállapításainkat. Egyértelműen rámutatnak arra is, hogy a
humánerőforrás és annak tudatos fejlesztése versenyképességi előnyt jelenthet a
gazdálkodó és az ágazat számára, melyet kiegészíthet az IKT térnyerése, ill. a precíziós
gazdálkodás. Ez részben segítségül szolgálhat a humánerőforrás problémákra, valamint a
hatékonyság irányába terelheti az ágazatot.
Megfelelő igazodási pontot jelenthet a fentiekre a pár hónapja megjelent Magyarország
Digitális Agrárstratégiája2
is, mely a humánerőforrás szempontjából kiemeli az
agrárgazdasági szereplők digitális kompetenciájának fejlesztését, ill. a digitális agrár
szaktanácsadás elérhetővé tételét a termelők részére. A magyar agrárgazdaság jelenlegi
helyzetéből fakadóan komoly jelentősége van a minőségi szakképzésnek, felsőoktatásnak
és továbbképzésnek. Uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony a közép- ill.
felsőfokú végzettségűek aránya, mely ágazati szenten alig haladja meg a benne dolgozók
tizedét. Pedig az ágazati modernizáció és digitalizáció egyértelműen előrevetíti a
megfelelő szakképzettséget, melynek hiányában a feladatok vagy nem végezhetők el,
vagy a hatékonyság sérül. Ezekre a problémákra megfelelő választ jelenthet a Digitális
Stratégiában lefektetett intézkedések, melyek a szakképzésben elindítják „Okos Gazda Programot”, valamint az iskolarendszerű szakmai képzések területén szükséges
fejlesztések (tananyagok fejlesztése, eszközfejlesztések, képzők képzése,
tanüzemfejlesztés) megvalósítását, a felsőoktatásban pedig az agrárinformatikusok és
tanácsadók képzését, ill. a szükséges tananyagok összeállítását és a felsőoktatási
innovációs centrumok létrehozását, működtetését, fejlesztését. Ezek mellett a fiatalokkal
szükséges megismertetni és megszerettetni ezt a szakterületet, szakmát, kialakítani a
mezőgazdaság minden területére kiterjedő életpályamodellt, melyek segítségével talán
egyre többen döntenek a területen történő elhelyezkedésben.
Leírás
Kulcsszavak
humánerőforrás, mezőgazdasági foglakoztatottság, munkabér