A Központi Statisztikai Hivatal adatainak értékelése alapján elmondható, hogy hazánkban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban változó volt, 2018-ra csökkent, ami veszélyeztetheti a vidéki térségekben élők életszínvonalát és lakosság megtartó képességét. Megállapítható, hogy a következő évek fókuszában a szakképzett humánerőforrás megfelelő szintű biztosítása és a technológiai fejlesztés, a gazdaságok modernizációja állhat. Ezen tényezők bármelyikének hiánya a gazdaság, ill. a vállalkozások tovább fejlődésének legfőbb korlátai lehetnek. Amennyiben kitekintünk a többi hazai mezőgazdasági kutatásra, pl. az „Agrármunkaerőpiaci barométer” felmérésre1 és a kapcsolódó elemzésekre, láthatjuk, hogy ezek is alátámasztják a megállapításainkat. Egyértelműen rámutatnak arra is, hogy a humánerőforrás és annak tudatos fejlesztése versenyképességi előnyt jelenthet a gazdálkodó és az ágazat számára, melyet kiegészíthet az IKT térnyerése, ill. a precíziós gazdálkodás. Ez részben segítségül szolgálhat a humánerőforrás problémákra, valamint a hatékonyság irányába terelheti az ágazatot. Megfelelő igazodási pontot jelenthet a fentiekre a pár hónapja megjelent Magyarország Digitális Agrárstratégiája2 is, mely a humánerőforrás szempontjából kiemeli az agrárgazdasági szereplők digitális kompetenciájának fejlesztését, ill. a digitális agrár szaktanácsadás elérhetővé tételét a termelők részére. A magyar agrárgazdaság jelenlegi helyzetéből fakadóan komoly jelentősége van a minőségi szakképzésnek, felsőoktatásnak és továbbképzésnek. Uniós összehasonlításban kifejezetten alacsony a közép- ill. felsőfokú végzettségűek aránya, mely ágazati szenten alig haladja meg a benne dolgozók tizedét. Pedig az ágazati modernizáció és digitalizáció egyértelműen előrevetíti a megfelelő szakképzettséget, melynek hiányában a feladatok vagy nem végezhetők el, vagy a hatékonyság sérül. Ezekre a problémákra megfelelő választ jelenthet a Digitális Stratégiában lefektetett intézkedések, melyek a szakképzésben elindítják „Okos Gazda Programot”, valamint az iskolarendszerű szakmai képzések területén szükséges fejlesztések (tananyagok fejlesztése, eszközfejlesztések, képzők képzése, tanüzemfejlesztés) megvalósítását, a felsőoktatásban pedig az agrárinformatikusok és tanácsadók képzését, ill. a szükséges tananyagok összeállítását és a felsőoktatási innovációs centrumok létrehozását, működtetését, fejlesztését. Ezek mellett a fiatalokkal szükséges megismertetni és megszerettetni ezt a szakterületet, szakmát, kialakítani a mezőgazdaság minden területére kiterjedő életpályamodellt, melyek segítségével talán egyre többen döntenek a területen történő elhelyezkedésben.