A 2006.július 1-jén hatályba lépett gazdasági társaságokról szóló új törvény (2006.évi IV.tv.) számos új jogintézmény vezetett be a magyar társasági jogba, ezen belül is, a dolgozat témáját képező, a részvénytársaságra vonatkozó szabályok közé. A dolgozat ezen új jogintézmények eredetét, származását vizsgálja. A dolgozat a részvénytársaság történeti fejlődésének rövid ismertetését követően rátér, a központi témaköre, a vállalatirányítás kérdésére. A vállalatirányítás körében két nagy: a német-osztrák társasági jogban kimunkált és az európai államok többségében követett kétszintű, dualista vállalatirányítási modellt, illetőleg az angolszász országokra jellemző egységes irányítási (monista) ún. board rendszert különbötehetjük meg. A kontinentális modell lényege, hogy a részvénytársaság szervezetére vonatkozó feladatok és jogkörök: a döntéshozatal, a végrehajtás és az ellenőrzés egymástól elkülönült szervek hatáskörébe tartozik. Maga a dualista elnevezés pedig az igazgatóság és a felügyelőbizottság szervezeti és funkcionális elkülönültségére utal. Ilyen rendszer van Németországban és Franciaországban, és a dolgozat röviden bemutatja ezen országok idevágó részvénytársaságra vonatkozó szabályait. Az egységes vállalatirányítási rendszerben, az dualistával ellentétben nem különülnek el a végrehajtás és az ellenőrzés funkciói, hanem azok az igazgatótanács kezében összpontosulnak. Az igazgatótanács egyes tagjai menedzseri, operatív feladatokat ltnak el, míg a független tagok funkciója, feladata az ügyvezetők tevékenységénak ellenőrzése. Ez a modell az angol és az amerikai társasági jogban érvényesül, és ezen országok idevágó szabályai is országonként ismertetésre kerülnek. A dolgozat legterjedelmesebb részét a részvénytársaságra vonatkozó magyar szabályozás alkotja. Ebben a fejezetben részletesen ismertetésre kerül az rt. egyes szerveire (közgyűlés, ügyvezetés, felügyelőbizottság, könyvvizsgáló), azok felépítésére, feladataira és működésére vonatkozó szabályozás. Külön kiemelésre kerülnek az új Gt. által bevezetett újítások, amelyek közül a legjelentősebb az egységes vállalatirányítás lehetővé tétele. A dolgozat külön fejezetben szól még az európai részvénytársaságról. Itt a hangsúly a normál részvénytársasággal való összehasonlításon van, hangsúlyozva az európai részvénytársaság szupranacionális jellegét.