Dolgozatomban az agresszió feldolgozási módjait vizsgáltam az agresszió kezelési nehézségekkel küzdő csoportokban úgy, mint az öngyilkosok, alkoholbetegek, bűnelkövetők között. A feszültség kezelésének irányait, pontosabban annak kifelé és befelé fordított útját vizsgáltam a különböző mintákban. Szerettem volna feltárni, hogy melyik csoportban magasabb az agresszió megnyilvánulásának gyakorisága, milyen eltérések vannak a csoportok között, illetve azonos jelenséget vizsgáló tesztek mennyire hoznak azonos eredményt. Hipotézisem szerint az öngyilkosokra és az alkoholistákra jellemző a befelé irányuló agresszió magasabb szintje. A bűnelkövetőknél ez alacsonyabb mértékű. Az öngyilkosokra és alkoholistákra jellemző az önagresszió, ingerlékenység. A bűnelkövetők csoportjára az extraverzió magasabb szintje jellemző. Az agresszió kinyilvánításának gyakorisága a bűnelkövetők csoportjában a leggyakoribb. A vizsgálatban a Harag és Düh kifejezésmód skálát, az Eysenck-féle személyiség kérdőívet (EPQ) és a Picture Frustration Test: Rosenzweig-féle frusztrációs teszt (PFT) alkalmaztam.