Füzesgyarmat város környezetgazdasága
Füzesgyarmat város környezetgazdasága
Dátum
Szerzők
Székely, Kata
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Füzesgyarmat város környezetgazdasága
Témaválasztásom indoka volt az a szándék, hogy megvizsgáljam, az állandóan forráshiánnyal működő kisvárosi önkormányzatoknál milyen környezetgazdálkodást folytatnak, alkalmazott szakemberek nélkül lehet e tervezni a XXI. század stratégiai ágazatát, a környezetvédelmet. Szülővárosom Füzesgyarmat a rendszerváltás előtt mezőgazdasági jellegű településnek számított, ahol a talajszennyezettség részben a nagyüzemi műtrágya felhasználás, a lakossági szennyvíz tisztításának megoldatlansága, és az ebből fakadó állandó magas talajvíz miatt keletkezett. Motivációt jelentett a téma feldolgozásához saját tapasztalatom, a városban folyó dinamikus beruházások látványa és megismerése, a megkérdezett szakemberek és az önkormányzat segítő készsége.
Dolgozatom első részében a szabályozórendszer felépítését mutatom be az Európai Unió környezetpolitikáján keresztül, kiemelve az egyezmények és szerződések születésének körülményeit és időpontját, Magyarország csatlakozási tárgyalásait, a jogharmonizáció állomásait, hazánk környezetpolitikájának sajátosságait.
Füzesgyarmat Város Önkormányzata nem rendelkezik környezetgazdasági tervvel, de számomra meglepő módon kiterjedt és eredményes környezetgazdálkodást folytat, jól értelmezve az uniós szubszidiaritási elvet, eredményesen lavírozva a pályázatok között. Mindezek a körülmények pozitív hatással vannak a városra, a közösségekre, kortól függetlenül. Az önkormányzatnak vannak kötelezően ellátott és vállalt feladatai:
• Települési környezet tisztaságának fenntartása, csapadékvíz elvezetése.
• Kommunális szennyvízkezelés, -gyűjtés, -elvezetés, -tisztítás; hulladékkezelés.
• Lakossági és közszolgáltatási eredetű zaj-, rezgés – és légszennyezés elleni védelem.
• Ivóvízellátás, energiaellátás; zöldterület-gazdálkodás.
A második részben a fenti program alapján részletesen bemutatom az Alföld jellegzetes környezetkárosító jelenségeit, az állattartás és a növényvédelem káros következményeit, a kommunális hulladék feldolgozatlanságát, a vízbázisok sérülékenységét és fertőzöttségét, ami a szénhidrogén kutatások és kitermelések eredménye. Mindezek specifikus módon jellemzőek Füzesgyarmatra is. Ebből kiindulva vázolom fel a város környezetpolitikáját, annak gazdasági és költségvetési hatásait. Az önkormányzat mindenkor biztosítja a jogszabályok végrehajtását, esetenként önkormányzati rendeleteket bocsát ki, kritikus helyzetben határozatot hoz.
Kiemelt fejezetként szerepel a csaknem fél évszázada feltárt termálvízbázis hasznosítási programja, a gyógyászati és jóléti alkalmazás intézményhálózata.
Részletesen bemutatom a Kastélypark Fürdő működését, szolgáltatásainak látványos fejlődését, a foglalkoztatásban és a költségvetésben betöltött szerepét, gazdaságélénkítő funkcióját. A termálvíz járulékos elemeként megjelenő kísérőgázra kidolgozott megújuló energia alapú villamos energia, valamint biometán termelés beindítása tízmillió forintos nagyságrendű költségcsökkenést, közvetlen profitot eredményezett.
A befejező szakaszban a város életében legjelentősebb beruházásról, a szennyvízelvezető rendszer létrehozásáról írok, a pályázat elkészítésétől a tisztítómű megépítéséig. Külön fejezetet érdemel az önkormányzat kiemelkedő kommunikációs tevékenysége, ami egy alapos segítő, értelmező, motiváló felmérés formájában valósult meg. Részben ennek köszönhető, hogy a nem jelentéktelen közmű-hozzájárulási díj ellenére meggyőző arányú támogatottságot élvezett a beruházás. A diagramok jól mutatják a környezettudatos gondolkodás elterjedtségét, az önkormányzati programmal való együttműködés szándékát, a modernizáció elfogadottságát.
Mindezek összesen adják Füzesgyarmat Város Környezetgazdasági tevékenységét, amit dolgozatomban szerettem volna bemutatni.
Leírás
Kulcsszavak
önkormányzat, környezetgazdaság