Diplomadolgozatom témája a munkavédelmi oktatás jelenlegi helyzete az agrár középiskolai képzésben. Azért választottam ezt a témát, mert a saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy a középiskolai tanulmányokat elvégezve a frissen végzett diákok alacsony munkavédelmi ismeretekkel rendelkeznek, és a mezőgazdaságban sok fiatal munkavállaló szenved munkabalesetet. Ennek a problémának az alapvető okait szerettem volna megismerni, kielemezni és megoldást találni a jövőbeli balesetek megelőzésére, valamint kapott eredményeket az iskola rendelkezésére bocsátani, hogy hatékonyabbá tudják tenni az iskolai munkavédelmi oktatást. A diplomadolgozatom első részében a szakirodalmi áttekintés során vizsgáltam a tanulás szerepét az iskolai életben, a különböző tanuláselméleteket, az iskolai tanulás jellemzőit, a tanulás eredményességét befolyásoló tényezőket, a tanulás külső feltételeit, a tanulási környezetet, a különböző tanulási modelleket, hogyan tudjuk motiválni a tanulókat, milyen források állnak rendelkezésünkre a motiváció terén. Elemeztem a tanulási-tanítási stratégiákat. Bemutattam a különböző munkaformákat, melyek az oktatásban alkalmazhatók. Felvázoltam az oktatás stratégiai módszereit. Részleteztem a tanári munka pszichológiai problémáit, a tanár diák kapcsolatokat, a tanár-szülő kapcsolatokat. Írtam a gyakorlati képzés pszichológiai feltételeiről.

A dolgozatom második részében bemutattam a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiumát és az elvégzett kérdőíves felmérés eredményeit, kiértékeléseit. Vizsgálatom során a zárt kérdőíves módszert alkalmaztam, mely a pedagógiai kutatásokban ma talán a leggyakrabban alkalmazott módszer. Használatával egyidejűleg nagyszámú egyén rövid idő alatt vizsgálható. A zárt kérdések esetében, melyet én is alkalmaztam, a megkérdezett személyek válaszlehetősége korlátozott, behatárolt. A kérdőív első részében leírtam a kérdőívem célját, általános kérdéseket fogalmaztam meg a kitöltő részére. Az online kérdőíves kikérdezés során gyűjtöttem demográfiai adatokat, szerepelt a kérdések között a tanárok pályán eltöltött éveinek száma is. A tanárok véleményét kérdeztem az oktatásszervezési módokról, a munkavédelmi témájú órákhoz történő viszonyulásukról. A kérdőív kitöltésére az iskolától engedélyt kaptam, és önkéntes alapú volt a válaszadás. A tanulói és tanári kérdőívek kiértékelése során a hasonló kérdésekre adott válaszokat összevetettem és elemeztem, levontam a következtetéseket.

A tanári és a tanulói kérdőívek összevetésekor megfigyelhető volt, hogy a tanárok és a diákok is egyaránt fontosnak tartják a munkavédelmet a mezőgazdasági munkák szempontjából. Ebből azt szűrtem le, hogy az egészségük és a biztonságuk fontos a számukra. A tanárok többségének válaszai szerint a legnagyobb veszélyforrás a mozgó vagy leeső tárgyak a diákok szerint pedig a munkaeszközzel való ütközés vagy felborulás. Meglepett, hogy a válaszadó tanárok közül senki nem jelölte meg a magasból történő leesést, mint legnagyobb veszélyforrást, pedig jelenleg ez az egyik legnagyobb kockázati tényező a mezőgazdasági munkák során is.

Következtetésként elmondható, hogy a válaszadó tanárok és a diákok döntő többsége szerint a frontális munka mellett a páros munka és a csoportmunka is hasznos a munkavédelem oktatása során. Ugyanakkor a diákok a legtöbbször a frontális munkával találkoztak a munkavédelmi órák során. A válaszadó tanárok fele és a diákok többsége szerint a jelenlegi iskolai munkavédelmi órák a munka világára nem kellőképpen készítik fel a tanulókat. A tanárok és a diákok többsége is úgy nyilatkozott, hogy legalább hetente egy önálló munkavédelem tantárgyat kellene beiktatni az órarendbe. A kérdőívek vizsgálatán keresztül azt állapítottam meg, hogy a gyakorlati oktatásra nagyobb figyelmet és több időt kellene fordítani a munkavédelemi oktatás során. Ennek egyik oka az lehet, hogy alacsony óraszámban tanulják a diákok a munkavédelmet a középiskolában és a gyakorlati oktatás sem mondható elegendőnek a tapasztalatok alapján. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne további vizsgálatokat lefolytatni a témában. Véleményem szerint a további fejlődés érdekében szükséges lenne az önálló munkavédelem tantárgy bevezetésére valamennyi mezőgazdasági szakon az agrár középiskolákban. Javasolnám továbbá a munkavédelmet oktató pedagógusok rendszeres szakmai továbbképzését, szakmai kiállításokon való részvételét, hogy lehetőségük legyen a legújabb munkavédelmi ismereteket átadni a tanulók részére, ezzel is fejleszteni a biztonsági kultúrát már a tanulói évek alatt. Elmondható, hogy az iskolai oktatás, nevelés keretén belül a tanulókat meg kell ismertetni a biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival, a tanulók figyelmének felkeltését el kell érni az órák során és motiválásukra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A munkavédelmi szabályok betartása az iskolákban is fontos. A tanulók testi épségének védelmét, és biztonságát kiemelten kell kezelni. A fiatalok életkorából és tapasztalatlanságából eredő biztonságot és egészséget veszélyeztető tulajdonságaik között felfedezhető a kockázatvállalás, a meggondolatlanság és a tapasztalatlanság. Ez is rámutat a középiskolai munkavédelmi oktatás kiemelt szerepére, a tanulóknak tisztában kell lenniük a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódó veszélyekkel, kockázatokkal, melyek nagyon sokrétűek és összetettek lehetnek gyorsan fejlődő világunkban. Ehhez elengedhetetlen a magas szintű iskolai elméleti és gyakorlati oktatás mellyel a munkabalesetek és egészségkárosodások megelőzhetőek a jövőben.