A XXI. század kihívása a személyes adatok védelme tekintetétben az, hogy hogyan sikerült a sokszor ellentétes érdekek miatt a személyes adatok védelmének fenntartása, a terrorizmus elleni harc miatt, az egyre tökéletesebb titkosszolgálati lehallgatások, vagy a vagyonvédelmi célból felszerelt kamerarendszerek rengetegében. Sok esetben saját magamnak is felteszem a kérdést: nem figyel-e vagy éppen nem hallgat-e valaki? Piackutatási szempontból figyelik internetezési szokásainkat és rosszabb esetben kémprogramokkal kívánnak a banki adatainkhoz, vagy éppen a közösségi oldalakon lévő személyes adatokhoz hozzáférni. A magánélethez való jog fogalma napjainkban fokozatosan felértékelődik és elvezet bennünket az adatvédelem területére. Szakdolgozati témaválasztásomat több, számomra fontos tényező befolyásolta, hiszen az adatvédelem jelentősen meghatározó szerepet játszik a mindennapjainkban, azt mondhatjuk, hogy teljesen körülvesz minket. A személyekkel kapcsolatos adatok összekapcsolása és azok ellenőrizhetetlen felhasználása, valamint az informatika jelentőségének növekedése igen komoly veszélyeket rejtenek magukba. Ezért válik alkotmányos kérdéssé az adatvédelem, illetve a különböző nyilvántartások követelményének az összhangja. Úgy gondolom, hogy a személyes adatok védelméhez való jog, az az alapjog, amelynek a legtöbb kihívással kell szembenéznie, a legtöbb támadás ezt a jogot éri, ezen keresztül pedig a magánszférát. 3 Dolgozatomban a személyes adatok védelméhez való jog, valamint az adatvédelem hazai és uniós jogi szabályozása, ezen belül pedig a GDPR - General Data Protection Regulation - kerülnek feldolgozásra. A személyes adatok védelme az alkotmány meghatározása szerint, egy alapvető emberi jog, amit nem egy hagyományos védelmi jogként, hanem információs önrendelkezési jogként értelmezünk. A személyes adatok védelméhez való jog modern intézményeinek megjelenése, a számítógépek megjelenésének köszönhető, valamint az új információs technológiákkal hozható összefüggésbe. A GDPR számunkra azért is nagyon fontos, mert 2018. május 25-én lépett hatályba az új egységes Európai Uniós Adatvédelmi szabályozás, melynek be nem tartása akár húsz millió eurós bírság is lehet. A nemzeti jogszabályokat felülírva egységesíti az uniós tagállamok adatkezelési szabályait. E rendelet mindenkire vonatkozik, aki európai uniós polgár személyes adatait tárolja vagy feldolgozza és nem csak a digitálisan tárolt személyes adatokra, hanem a papíralapúakra is egyaránt.