Orvostanhallgatók egészségi állapotának követéses vizsgálata 2009-2013

dc.contributor.advisorKósa, Karolina
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézethu_HU
dc.contributor.authorKrakkó, Ágnes
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.contributor.opponentAndrejkovics, Mónika
dc.contributor.opponentÉgerházi, Anikó
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Magatartástudományi Intézethu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.date.accessioned2014-05-30T17:31:48Z
dc.date.available2014-05-30T17:31:48Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-05-30T17:31:48Z
dc.description.abstractA Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán 2009-ben követéses vizsgálat indult, az akkor tanulmányaikat megkezdő elsőéves orvostanhallgatók körében. A vizsgálat céljául tűzte ki, hogy kiderítse, hogyan változik az orvostanhallgatók lelki egészsége a képzés során, milyen egyéni és családi tényezők befolyásolhatják azt, valamint van-e összefüggés a tanulmányi teljesítmény és a lelki egészség alakulása között. A jelen dolgozatban új adatként az elemzésre eddig nem került negyed- és ötödéves orvostanhallgatók lelki egészségének alakulását vizsgáltuk, összehasonlítva azt a követéses vizsgálat első három évben gyűjtött eredményekkel. A jelen vizsgálat célja az volt, hogy feltárja a magyar nyelven tanuló debreceni orvostanhallgatók demográfiai jellemzőinek, lelki egészségének és tanulmányi teljesítményének idősoros változásait az öt éves követés során. A vizsgálat egy 87 tételes anonim önkitöltős kérdőívvel történt, mely egyebek közt a következő jellemzőket mérte fel: demográfiai és társadalmi helyzet; társas támogatottság; pszichés stressz (GHQ-12), az észlelt stressz (PSS-4), a szorongást, depressziót és stresszt mérő skála (DASS-21), valamint a koherencia-érzés (SOC), valamint tanulmányi átlag, nem teljesített és ismételt vizsgák. Az eredmények szerint a magyar orvostanhallgatók lelki egészsége jelentősen változik tanulmányaik során. A változás első évről másodévre kifejezetten kedvezőtlen: a pszichés stressz mindhárom alkalmazott skála szerint szignifikánsan nő. Ugyancsak fokozódik a szorongás és depresszió. A kóros mértékű pszichés stresszel küzdők aránya másodéven 41% volt, amely ötödévre nagymértékben, 22%-ra csökkent. A tanulmányi teljesítmény mérése másodévtől volt lehetséges; az ennek mérésére használt mindhárom paraméter jelentősen javult másodévtől ötödévre. A második tanulmányi év elejére bekövetkező, az első évi tapasztalatokkal összefüggésbe hozható, nagyon jelentős pszichés terheltség kezeléséhezhu_HU
dc.description.correctorD.É.
dc.description.courseegészségügyi gondozás és prevenció (népegészségügyi ellenőr)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/193626
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectegészséghu_HU
dc.subjectkövetéses vizsgálathu_HU
dc.subjectorvostanhallgatókhu_HU
dc.subjectvizsgálathu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológia::Magatartástudományhu_HU
dc.titleOrvostanhallgatók egészségi állapotának követéses vizsgálata 2009-2013hu_HU
Fájlok