Szakdolgozatomban 3 különböző búzagenotípus termésmennyiségét és minőségét vizsgáltam 3 tápanyagszinten. A tudományos kutatómunkámat a búza kísérletének vonatkozásában végeztem. A kísérlet A DE AKIT Látóképi Kísérleti Telepén készült, ami Debrecentől körülbelül 15 km-re található. A kísérlet talaja sík, kiegyenlített. A terület a 33. számú közlekedési útvonal mellett helyezkedik el. A talaj genetikailag a csernozjom típusba tartozik. Ebbe a főtípusba azok a talajok tartoznak, amelyekre humuszanyagok raktározódnak és halmozódnak fel. Mindemellett a kalciummal telített talajodat kétirányú mozgása jellemzi. A kísérlet időszaka 2020/2021, amely során 3 búza genotípust vizsgáltak: 1. GK Börzsöny, 2. MV Ménrót, 3. Hywin. A vizsgált genotípusok közül a GK Börzsöny és az MV Ménrót fajták, a Hywin pedig egy hibridbúza. Mindhárom tápanyagszint esetében a GK Börzsöny volt az, amelyik a legnagyobb termésátlagot produkálta. Második legnagyobb hozamot az MV Ménrót fajta érte el a vizsgált tápanyagszinteken, a Hywin hozama N30+PK valamint N90+PK tápanyagszinteken jelentősen, N150+PK tápanyagszinten kisebb mértékben elmaradt a fajtákétól. A három búza genotípus közül a legnagyobb fehérjetartalom és nedves sikér tartalom értéket az MV Ménrót fajta érte el. A kijuttatott tápanyag mennyiségének növelésével mindhárom búza genotípus szemtermésének minősége javult, azonban a hibrid búza minősége még a legnagyobb műtrágyadózis mellett is alacsony volt.