A pótmagánvádas eljárás szabályainak változása

Dátum
Szerzők
László, Kitti
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A szakdolgozatomban a pótmagánvádas eljárásra vonatkozó rendelkezések összehasonlító elemzésére kerül sor, az 1998. évi XIX. törvény és a 2017. évi XC. törvény alapján. A dolgozat a jogintézmény alkotmányjogi megalapozásával kezdődik, majd a jogtörténeti áttekintésén keresztül rávilágítok arra, hogy a pótmagánvádas eljárás nagy múlttal rendelkezik a büntető eljárásjog történelmében. Pótmagánvádlóként a sértett jogosult fellépni, azonban a pótmagánvádlói minőséghez további feltételek szükségesek. Az összehasonlító elemzés alapjául a gyakorlatban kérdéseket felvető rendelkezések szolgáltak, melyeket BH-ként megjelent kúriai döntések és alkotmánybírósági határozatok alapján mutatok be. Az 1998. évi XIX. törvény szerteágazóan - 18 különböző fejezetben, 41 szakaszon keresztül - tartalmazta a pótmagánvádas eljárás szabályanyagát, így felmerült az igény a gyakorlat részéről a jogintézmény újra szabályozására. A kritikákra reflektálva a 2017. évi XC. törvény külön eljárásként rendelkezik a pótmagánvádas eljárásról. A dolgozat célja annak vizsgálata, hogy csupán egy jogtechnikai módosításként a szabályok egy csokorba gyűjtéséről van-e szó, vagy a szabályanyagban tartalmi módosítás is történt. A pótmagánvádas eljárással a jogalkotó összefüggésbe hozta a 2022. november 15. napjával hatályba lépett - kondicionalitási eljárással összefüggésben bevezetett - új vádkorrektívát. A dolgozat utolsó részében mutatom be, hogy fennáll-e párhuzam a két jogintézmény között. A jogintézmény legfőbb érdeme, hogy lehetőséget teremt a sértettnek bírósághoz fordulásra, amennyiben a vádhatóság nem él ezen jogával, ezzel a sértetti jogok szélesítését és erősítését valósítja meg a 2017. évi XC. törvény.
Leírás
Kulcsszavak
pótmagánvádas eljárás, büntető eljárásjog, pótmagánvádló, büntetőeljárás
Forrás