A bakteriális metabolitok szerepe az oxidatív stressz válaszokban emlődaganatban

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A rákos megbetegedések napjainkban jelentős közegészségügyi problémát jelentenek. Az emlőrák a nőket érintő leggyakrabban megjelenő rákos megbetegedések közé tartozik és a halálozások jelentős hányadát képzik. A fejlett országokban az emlőrák ötéves túlélési aránya 80% felett van, ami a korszerű szűrőprogramoknak, valamint az egyre fejlettebb orvostudománynak köszönhető. Ezzel együtt a betegség hatékony kezelése továbbra is komoly kihívás, ezért egyre nagyobb figyelmet kapnak, az olyan alternatív terápiás lehetőségek kidolgozása, melyek javíthatják a kezelések hatékonyságát, ilyen lehet például a bakteriális metabolitok alkalmazása. A bélmikrobiom olyan kismolekulájú metabolitokat állít elő, amelyek hormonszerű hatásokon keresztül képesek befolyásolni távoli daganatok tulajdonságait. Kutatócsoportunk már előzetesen azonosított több daganatellenes tulajdonságú bakteriális metabolitot. Korábbi eredményeket alapul véve két bakteriális metabolitot vizsgáltam 4T1 egér emlődaganat sejtmodellben. A kísérleteinkben humán szérum koncentrációban tartva alkalmaztam a butanol és vajsav metabolitokat. Kutatásunk célja az előbb említett metabolitok szerepének vizsgálata a redox homeosztázisában és az epiteliális-mezenchimális tranzíció (EMT) folyamatában. Kísérleteim során 48 órán keresztül kezeltük butanollal és vajsavval a 4T1 sejteket. Az oxidatív stressz folyamatokban szerepet játszó marker fehérjék 4-hidroxi-2-nonenál (4HNE), nukleáris faktor 2, (Nrf2), és az EMT folyamatában szerepet játszó markerek Vimentin, snail család transzkripciós represszor-2 (SLUG) fehérje szintű expresszióját Western blot technika segítségével vizsgáltam. Eredményeinkről elmondható, hogy a butanol csökkentette az oxidatív stresszben szerepet játszó 4HNE fehérje adduktumok kifejeződését, míg a vajsavnál a 4HNE szint növekedését figyeltük meg. Az Nrf2 antioxidáns fehérje kifejeződésében nem történt változás egyik metabolit esetében sem. Az EMT markergének kifejeződését vizsgálva az találtuk, hogy a Vimentin, és SLUG mezenchimális markerek kifejeződése csökkent a vajsav kezelés hatására, míg a butanol kezelés nem volt hatással a gének kifejeződésére. Összességében az látszik, hogy ezek a metabolitok befolyásolják a redox homeosztázist és az EMT folyamatát az emlődaganat sejtekben.

Leírás
Kulcsszavak
emlődaganat, bakteriális metabolitok, butanol, vajsav, odidatív stressz, EMT
Forrás