Munkám során a Ce(IV) fotoindukált redukcióját vizsgáltam vizes perklórsavas közegben. A reakciót diódasoros spektrofotométerben tanulmányoztam, amely lámpájának fényerőssége elegendő a reakció indukálásához. Elsőnek megvizsgáltam a Ce(III)- és a Ce(IV)-oldatok fényérzékenységét. Arra az eredményre jutottam, hogy a fotométer által szolgáltatott fényerősség nem elegendő megfigyelhető mértékű oxidáció kiváltásához a Ce(III) esetében, viszont a Ce(IV) spontán redukciója nagyban felgyorsítható.A kinetikai mérések kiértékelésére egy differenciálegyenletet, valamint az általam módosított Lambert–Beer-törvényt alkalmaztam. A Lambert–Beer-törvény segítségével egy két órás megvilágítás során felvett spektrumból Ce(IV)-koncentráció - idő görbét szerkesztettem, majd a differenciálegyenlet megoldásával kapott görbével összevetve, a legjobb illeszkedést meghatározva, megkaptam az adott mérés során a kvantumhasznosítási tényezőt. Minden kinetikai mérést háromszor megismételtem, így a perklórsavkoncentrációkra háromszor határoztam meg a kvantumhasznosítási tényezőt állandó és nem állandó perklorátion-koncentráció mellett is.