Zenés fizioterápiás tréningprogram nyugdíjasok körében

dc.contributor.advisorCseri, Julianna
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar::Fizioterápiás Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorTasi, Krisztina
dc.contributor.departmentDE--Népegészségügyi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-06-23T09:49:21Z
dc.date.available2014-06-23T09:49:21Z
dc.date.created2014
dc.date.issued2014-06-23T09:49:21Z
dc.description.abstractAz időskorúak arányának növekedése a népességen belül előtérbe helyezi körükben az egészségmegőrzés szükségességét. A nyugdíjasok egészségének megőrzése új kihívást jelent a gyógytornászok számára is. Munkacsoportunk korábban foglalkozott az időskorúak állóképességének és gyorsaságának fejlesztésével, jelen vizsgálatunkban célul tűztük ki az erőnlétük növelését zenés gyakorlatok segítségével. Önkitöltős kérdőív kitöltetésével kaptunk információt demográfiai adataikról, az életmódjukról, egészségükről, táplálkozásukról, a testmozgással, fizikai munkavégzéssel és sportolással kapcsolatos adatokról, a mozgásprogramhoz és a zenéhez való hozzáállásról. A fizikális vizsgálatok során antropometriai, izomerő, izomnyújthatósági és testtartást felmérő teszteket alkalmaztunk. A felmérés után 10 hónapon keresztül, heti egy alkalommal, 45 perces mozgásprogramot valósítottunk meg. Vizsgálatunkban 11 fő vett részt, 2 férfi és 9 nő. Átlag életkorunk 66±5,85 év (min. 53; max. 75). Testtömeg indexük átlagos értéke 29,73±4,96 kg/m². A kérdőívet kitöltők közül 3 személy gondolta a saját egészségét jónak, és 9-en nyilatkozták, hogy sokat vagy nagyon sokat tehetnek az egészségükért. A vizsgált csoportból 9 fő egészségének megőrzése érdekében végez testmozgást. A testtartást vizsgáló Matthias-teszt eredményei jelentős javulást mutattak a testtartás tekintetében. Ezt támasztja alá az acromionok távolságának mérése során tapasztalt szignifikáns csökkenés is (p=0,001). A testtartást mérő tesztek szerint is több személynél sikerült pozitív irányú változást elérni, elsősorban a comb extensorok esetében, és mérsékelni a tartásgyengeséget. A zene pozitív hatása is tapasztalható volt, amelyet objektíven az elégedettségi kérdőív adatai is alátámasztanak. Eszerint a zene segítette az ellazulást, illetve a ritmus megtalálását. Hatására gyorsabbnak érezték a résztvevők az idő múlását, de nem kellett sokkal jobban odafigyelni a torna során. A zenés foglalkozás kifejezetten motiváló és hangulatjavító volt. Konklúziónk az, hogy az időskorúak esetében is fontos a preventív jellegű fizikai aktivitás, ennek formáját nemcsak a hagyományos tornaprogramok jelenthetik, hanem pl. a zene motiváló, stresszoldó és hangulatjavító hatását is érdemes kihasználni.hu_HU
dc.description.courseápolás és betegellátás (gyógytornász)hu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent50 oldalhu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/194749
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectfizioterápiahu_HU
dc.subjectgeriátriahu_HU
dc.subjectzeneterápiahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudomány::Népegészségügyhu_HU
dc.titleZenés fizioterápiás tréningprogram nyugdíjasok körébenhu_HU
dc.title.translatedMusic-assisted training program for elderly peoplehu_HU
Fájlok