A Huszti járás és a Sárospataki járás turizmusának összehasonlító jellemzése

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorRadics, Zsolt
dc.contributor.authorKirály, Klaudia
dc.contributor.departmentDE--Természettudományi és Technológiai Kar--Földtudományi Intézethu_HU
dc.date.accessioned2017-05-12T09:24:07Z
dc.date.available2017-05-12T09:24:07Z
dc.date.created2017-05-12
dc.description.abstractNapjainkban a turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat. A turizmus megalapozott fejlesztésével, fejlődést és növekedést generál az adott térség erőforrásait hasznosítva. Multiplikátor hatása által a gazdaság fellendítése mellett befolyásolja a társadalmi, kulturális és természeti értékek megőrzését, hatékony felhasználását. Az elmaradottabb térségekben a már meglévő, azonban turisztikai szempontból még kiaknázatlan adottságokat, a gazdasági felzárkóztatás, illetve a lakosság életkörülményeinek javítására használja. Diplomamunkám témájául a Huszti járás és a Sárospataki járás turizmusának összehasonlító jellemzését választottam. Témaválasztásom oka egyrészt az volt, hogy kárpátaljai kötődésű témával szerettem volna foglalkozni, másrészt korábbi szakdolgozatom folytatása, kibővítése is befolyásoló tényező volt. Ezért úgy döntöttem, hogy a kárpátaljai Huszti járás turizmusát egy magyarországi, hasonló adottságokkal rendelkező járás turizmusával hasonlítsam össze, így esett a választásom a Sárospataki járásra. A két vizsgált járás hasonló természeti és kulturális értékekkel rendelkezik, amelyek jelentős szerepet töltenek be térségük turizmusában. Alapjában véve mindkét esetben vidéki jellegű térségről van szó. Területük, népességszámuk, településeik száma azonban nagy eltérést mutat, mivel az ukrajnai járások jóval nagyobb területi kiterjedésűek, mint a magyarországiak. Az összehasonlítás nem minden esetben ment gördülékenyen, mivel a Huszti járás esetében a rendelkezésemre álló adatmennyiség meglehetősen szűkös volt, ezért is van, hogy egyes témaköröknél az adatsorok évi bontása nem egyezik meg. Ugyanis a Sárospataki járásnál 2010–2015-ig terjedő adatokra támaszkodtam, míg a Huszti járásnál erre vonatkozólag nem voltak adataim, így Kárpátalja megyei adatain keresztül próbáltam reprezentálni ezen információkat, ahol 2000–2010-ig terjedő skálán ábrázoltam az adott témakört. A téma aktualitását a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásában, célirányos turisztikai fejlesztések kijelölésében látom. Munkám célja a két járás turizmusának, turisztikai termékeinek bemutatása, ezek összehasonlítása, kiemelve azok hasonlóságait és különbségeit. A jelentősebb turisztikai attrakciókat térképen is bemutatom. További céljaim között szerepelt mind a Huszti, mind pedig a Sárospataki járásra vonatkozó turizmusfejlesztési javaslatok kidolgozása, saját ötletek felvázolása. Végezetül, mindkét járás turizmusára készítek egy-egy SWOT analízist, mely által körvonalazódik a két járás turisztikai potenciálja.hu_HU
dc.description.correctorgj
dc.description.courseGeográfushu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent58hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/240258
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectTurizmushu_HU
dc.subjectHuszti járáshu_HU
dc.subjectSárospataki járáshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Társadalomtudományokhu_HU
dc.titleA Huszti járás és a Sárospataki járás turizmusának összehasonlító jellemzésehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Természettudományi és Technológiai Kar)