A diplomadolgozatom témaválasztását már megelőzően, az érdeklődésemből és hivatásomból kifolyólag figyelemmel kísértem az aktuális nemzetközi városfejlesztési, regionális politikai folyamatokat, különös tekintettel voltam az Európai Unió stratégiai célkitűzéseire, különösképpen az egyre inkább teret nyerő körforgásos gazdasági folyamatokra. A körforgásos gazdaság napjaink regionális politikájának egyik kulcsterülete, amely nemcsak az Európai Unió 2014-2020, valamint a következő programozási időszak regionális politikájának egyik célkitűzése, hanem globális szinten, az Egyesült Nemzetek Szövetségének Katasztrófákkal Kapcsolatos Kockázatok Csökkentésének Programjának stratégiai célkitűzései között is kiemelt szerepet kapott. Dolgozatomban célul tűztem ki, hogy Debrecen kapcsán megvizsgáljam, hogy a városban mennyire aktuális a körforgásos gazdaságra való átállás kérdése, a város fejlesztéspolitikai folyamatai hogyan egészíthetők ki a körforgásos gazdaságra való áttérés folyamatrendszerével, illetve azt igazoljam, hogy a körforgásos gazdasági folyamatok városi szinten való megjelenése a 2021-2027 közötti időszakban indokolt. Tendencia mutatkozik, hogy az Európai Unió regionális politikája, a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési keretprogramján keresztül elérhető fejlesztési források előírják a körforgásos gazdasági folyamatok alkalmazását. Napjaink gazdasági struktúrája a lineáris gazdasági modell alapján működik, azaz az egyirányú folyamaton keresztül a kitermel–gyárt–eldob elven valósul meg (Fogarassy et al., 2018). Ezzel szemben a körforgásos gazdaság egy zárt gazdasági rendszernek tekinthető, amelynek keretében a nyersanyag felhasználásától a termék fogyasztásáig egy zárt termelési lánc alakul ki. Ebben a zárt termelési rendszerben a termelés és a fogyasztás révén keletkezett hulladékokat újrahasznosítják vagy az újratervezés és újrafelhasználás révén más termékként állítják elő. A körforgásos gazdaság elterjedése Debrecenben hozzájárulhat a végnélküli hulladék felhalmozás megszűntetéséhez, a szén-dioxid, ezáltal az üvegházhatású gázok csökkenéséhez, illetve előmozdíthat egy integrált szemléletet.
Napjainkban a világ és az Európai Unió népességének legalább kétharmada városokban fog élni (ez az érték 2050-ig több, mint kétharmadot fog elérni). Az Európai Unióban (28 tagállam) az Eurostat adatbázisban elérhető adatok szerint 2013-2020 között a háztartások által termelt hulladékmennyiség éves szinten ~ 216 millió tonna, míg a gazdasági tevékenység hatására keletkezett hulladék mennyisége az Európai Unió 28 tagállamában 2013-2020 közötti időszakban 2,5 milliárd tonna volt (Eurostat, 2020). A keletkezett hulladékok kezelése, ártalmatlanítása számos környezeti hatással jár együtt, úgy, mint levegő-, víz- és talajszennyezés. Az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikákon keresztül bevezette a körforgásos gazdasági folyamatokat, amelynek során kiemelt cél, hogy hulladékmentességet érjenek el 2050-ig a termék életciklus lerövidítésén keresztül. A körforgásos gazdaság stratégiai szinten való megjelenése kulcsfontosságú kérdésként jelenik meg, hiszen a városok fenntartható fejlődés melletti elköteleződése magában foglalja a hulladékmentességet, a hatékonyabb energiafogyasztást és a szén-dioxid kibocsátás csökkentést. Diplomamunkámban arra keresem a választ, hogy • Egy város, mint ökoszisztéma, mely termelési, tevékenységi területeken tud a körforgásos gazdasági folyamatokba bekapcsolódni? • Mely iparágak rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, folyamatokkal, amelyek zárt termelési láncokhoz kapcsolódhatnak? • Van-e jelentősége annak, hogy különböző városfejlesztési folyamatokban a körforgásos elemek megjelennek? • Milyen lépések szükségesek, hogy a körforgásos gazdasági stratégia Debrecen számára elkészüljön? Dolgozatomban összefoglalom az aktuális regionális politikai folyamatokat, azok kapcsolódását a körforgásos gazdasághoz, jó gyakorlatként nevesítek Európai Unióban létező stratégiai dokumentumokat, illetve megvizsgálom, hogy helyi viszonylatban hogyan lehet a körforgásos gazdasági folyamatokat bevezetni.