A filmalkotások létrehozásának és felhasználásának jogi kérdései
| dc.contributor.author | Beregi, Tamás | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2007-11-26T16:16:01Z | |
| dc.date.available | 2007-11-26T16:16:01Z | |
| dc.date.created | 2007 | |
| dc.date.issued | 2007-11-26T16:16:01Z | |
| dc.description.abstract | Az első magyar filmtörvény 2003. decemberi elfogadásával hazánk alapvető reformokba kezdett a nemzeti filmipar területén. A törvény elfogadásának időzítése szerencsésnek mondható, hisz az Európai Unióhoz történt csatlakozással mind a piac, mind a lehetőségek jelentős mértékben megnövekedtek, de ezzel együtt nőtt a magyar film és a filmesek elé álló kihívások, nehézségek mértéke is. A hazai kettős szabályozás lehetővé teszi korszerű, szórakoztató filmek készítését, a magyar filmipar nyereséges, biztos működését. A megfelelő szabályozás elengedhetetlen feltétele annak, hogy az üzletág ne csak jó befektetésként, de komoly szellemi műhelyként is működhessen, értéket hozzon létre úgy, hogy megélhetést biztosít. 2005 hosszú idő után az első év volt, amikor a magyar filmek száma és ezek nézettsége is kiemelkedően növekedett. Ma végre újra megéri Magyarországon magyar filmet készíteni, különösen, ha az adott alkotás ideálisan elegyíti a popularizmust a minőséggel. Bármely átlagos mozilátogatónak feltűnhetett, hogy a nagy hollywoodi szuperprodukciók világraszóló premierjei mellett havonta akár több magyar film plakátja is ott díszeleg a multiplexek bejárata fölött, s munkatársunk, barátunk, ismerősünk egyre gyakrabban teszi fel a kérdést, hogy láttuk-e ezt, meg ezt a magyar filmet, mert nagyon jó, vagy nagyon vicces. De ez az újjászületés nemcsak a magyar filmiparra jellemző, hanem egész Európára. Az európai mozi erős és stabil. Mind a filmgyártás, különösen pedig a mozik látogatottsága tekintetében. 2004-ben a 25 uniós tagállam 764 játékfilmet gyártott, ami 2%-os emelkedést mutat 2003-hoz képest. A mozikban több mint 1 milliárd jegyet adtak el, ennek több mint negyedét európai filmekre. Ami pedig a film ipari oldalát érinti a saját készítésű, valóban európai filmek mellett elég, ha csak arra gondolunk, hogy az amerikai filmek mekkora hányada készül bérmunka keretében a nagy angliai, illetve cseh filmgyárakban, az egykoron meglehetősen nagyra becsült szocialista stúdiók utódjaiban. Ezen gyárak infrastruktúrája, tehetséges szakembergárdája ma is létezik, nálunk éppúgy, mint a cseheknél. Ha nem is olyan mértékben, mint ahogy a csehek degradálták le saját filmiparukat az amerikai szórakoztatóipar kiszolgálójává, de a „prágai modell” alkalmazása egyik lehetséges megmentője lehet ennek az örökségnek. Az ideális megoldás, mint annyi esetben, itt is az „aranyközépszer” lenne, lesz, s ehhez kíván megadni minden segítséget a jogalkotó az új filmtörvénnyel, melynek érthető módon leghangsúlyosabb része a támogatási rendszer. „Az új szabályozás egyértelműen "koprodukció-barát". A magyar és más országok filmeseinek együttműködését egyrészt az ilyen produkciókra is kiterjedő adókedvezmények, másrészt a Magyar Mozgókép Közalapítvány által biztosított koprodukciós alap együttesen fogják ösztönözni, mivel a magyar filmipar fejlődésének egyik fontos záloga a koprodukciós együttműködés.” A filmtörvény meghatározza a filmszakma támogatásának jogi kereteit, a területen működő állami intézmények szervezeti felépítését, továbbá a filmgyártást támogató, illetve az abba befektető társaságok számára bevezet egy adókedvezmény-rendszert. A rendszer bevezetésének és a törvénynek a célja az, hogy Magyarország Európa egyik legversenyképesebb filmes környezetévé válhasson. A jogalkotó szemléletét is meghatározza az a kettősség, hogy miközben a filmek a gyártásukat és bemutatásukat magában foglaló üzlet nemzetektől elszakadó, multinacionális jellegű, továbbra is erősen nemzetekhez kötődő alkotások, éppen művészeti sajátosságaik miatt. Épp a nemzeti – multinacionális jellegéből fakad, hogy a film miközben művészet hatalmas üzlet is egyben. A mindenkori jogalkotónak is feladata, hogy ezt a kettősséget a maga szintjén, saját eszközeivel feloldja, a két oldal érdekeit a lehető legjobban összehangolja. | en |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 77 | en |
| dc.format.extent | 451907 bytes | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/3078 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | film | en |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | en |
| dc.title | A filmalkotások létrehozásának és felhasználásának jogi kérdései | en |