A szakdolgozatomban bemutattam a Számvevőszék 1870. évi felállítását és annak előzményeit, majd azt, hogy milyen változások álltak be mind a szabályozását, mind pedig a működését tekintve. Kitértem az egyes problémákra és szabályozási hiányosságokra is. Az előzmények ismertetése során röviden a korabeli történelmi eseményekre is kitértem. Ezt azért tartottam fontosnak, mert ezek az események is hozzájárultak az első magyar Állami Számvevőszék felállításának késedelméhez. Az 1870. évi XVIII. törvénycikk részletes ismertetése, valamint a későbbi jogszabály módosítások alapján láthatjuk, hogyan működött akkor a Számvevőszék, milyen feladatellátási kötelezettsége volt a szervnek, hogyan nőtt az ellátandó tevékenységek köre, majd pedig hogyan törölték el az akkor majd 80 éve fennálló intézményrendszert a szocializmus időszakában. A második fejezetben a Rendszerváltással, majd pedig az új Alaptörvény elfogadásával bekövetkező változásokra helyeztem a hangsúlyt. Itt elsősorban a szerv jogállásában, szervezeti felépítésében való különbségekre igyekeztem felhívni a figyelmet, mint például az elnök és az alelnök/alelnökök kérdése. Az Alkotmány és az Alaptörvény, valamint az 1989. évi XXXVIII. és a 2011. évi LXVI. törvényekben látott különbségekből láthatjuk, hogy a Számvevőszék intézményének jelentősége és a nyilvánosság szerepe hogyan nőtt az elmúlt évek során, és hogy a jogalkotó egyre több joggal ruházta fel a szervet. A 2011. évi jogszabályok elfogadásával újabb szintre emelkedett a központi pénzügyi ellenőrzések rendszere, megerősítették a szerv függetlenségének garanciális feltételeit, valamint biztosítják a folyamatos fejlődést. Ugyancsak az új szabályoknak köszönhető az Állami Számvevőszék ellenőrzésbeli jelentőségének és nélkülözhetetlenségének növekedése. Szakdolgozatom harmadik fejezetében esett a Számvevőszék feladataira és ellenőrzéseire vonatkozó szabályokat fejtettem ki. Az Országgyűlés egyre több feladattal bízta meg a Számvevőszéket, valamint az eljárásai során nagyobb mozgásteret, több felelősséget engedélyezett a szervnek, ezáltal egyre több terhet vett le az Országgyűlés válláról. A költségvetés és a zárszámadás elfogadásának folyamata keretében, példákkal ismertettem a Számvevőszék feladatait egyes pénzügyi döntésekkel kapcsolatosan.