A 21. század egyik legnagyobb ökológiai kihívása a klimatikus extremitások közösségformáló szerepének feltárása, a végbemenő folyamatok rendszeres nyomon követesének (monitorozásának) megszervezése, és szükség esetén a költséghatékony beavatkozási tervek készítése, megvalósítása és hatásuk utókövetése. Magyarországon a kisvízfolyások esetében egy víztipológiai eltolódás figyelhető meg, miszerint az eddig állandó vízellátottságú patakok és erek rendszeresen kiszáradnak. A bevonatalkotó kovaalgák jelentős szerepet töltenek be ezekben a vizekben. Ismereteink szerint, eredményeink az elsők, melyek a Kárpát-medence kovaalga flórájának összetétel- és diverzitásbeli változásait mutatja be a szárazodás különböző fázisaiban rávilágítva arra, hogy míg a taxonómiai összetételt inkább az áramló fázis határozza meg, addig a közösség jelleg-összetételét a kiszáradás. Eredményeink igazolták azt is, a kiszáradó és az állandó víztípusok közösség-összetételbeli elkülönülése már megkezdődött, ami a kiszáradó vízfolyások biológiai sokféleségét is negatívan befolyásolta. Ahhoz, hogy a hazai vízfolyások a jövőben is megfelelő módon el tudják látni azokat a feladatokat, melyek ma még természetesek, már most jól átgondolt vízgazdálkodási tervekre van szükség, melyek tudományos alapokon nyugszanak. Vizsgálatunk ehhez nyújt támpontot az egyik legfontosabb termelőszervezetek, a bevonatalkotó kovaalgák szempontjából.