Alapvető jogos érdekek megítélése a munkaviszonyban, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadságára és a magánszféra védelmére

Dátum
Szerzők
Hernádfői, Zsolt
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Az alapjogok összeütközéséből fakadó probléma, és annak feloldására való törekvés nem újkeletű, habár annak örök aktualitása és jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az alapjogok egymásnak „feszülése”, és az abból gyökerező jogértelmezési probléma feloldása különös szakértelmet igényel, mind a bíróságok, mind a jogtudomány képviselői részéről. Annak megválaszolása, hogy hol húzódik a határ az alapjogok szabad gyakorlása és más alapjogának sérelme, csorbítása között, olyan szerteágazó kérdéskört von maga után, melyet nehéz lenne egyértelmű definícióba foglalni, arról állást foglalni. Az egyén alapjogának, személyiségi jogának védelmét valamennyi jogágnak biztosítania kell, ennek rendjét-módját, eszközeit a jogágak a sajátosságaiknak megfelelően biztosítják, ennek eredményeképpen eltérő eszközöket, módokat állítanak az alapjogok védelmének szolgálatába. Kiemelt figyelmet igényel azon dimenziókban a kollízió vizsgálata, kutatása, ahol a feleket – jogi eszköztár, egymástól függőség szempontjából - hierarchikus viszonnyal jellemezhetjük. Nincs ez másképp a munkajog területén se, ahol a munkavállaló és a munkáltató között alá-fölé rendeltség figyelhető meg a munkajog, mint sajátos jogág természetéből fakadóan. Nem egyszerű, sőt, mondhatni lehetetlen feladat pontos definíciókba önteni egy-egy alapjogot, annak tartalmáról állást foglalni, meghatározni, hol húzódik annak a határa, tekintettel arra, hogy tartalmuk folyamatosan formálódik, melyet többek között a bírói és jogtudomány képviselőinek a jogértelmezési munkája eredményez.1 Széles körű - hazai és külföldi - szakirodalmi bázis áll rendelkezésre a tanulmányom tárgyát képező kérdéskörben. Tekintettel a „bőséges” forrásanyagra az alapjogi dimenzióban, tanulmányom célja nem, és nem is lehet az, hogy valamennyi, a munka világában érvényesülő, a feleket megillető alapjogi kollíziót bemutassam és feltárjam. Ennek fényében, - kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy a XXI. század jelentős kihívások elé állította a munkajogot, és az alapjogi katalógust is „dúsította” – leginkább az aktuális, a XXI. század „velejárójaként” (hozadékaként) született alapjogi konfliktusok bemutatására törekszem, hazai és külföldi viszonylatban is. A kérdéskör, mely dolgozatom tárgyát képezi, nem kizárólag elvi síkon mozog, ugyanis – leszűkítve a munkajog dimenziójára – a bírói gyakorlatban számos, jogértelmezési szempontból egyértelműnek nem nevezhető problémát eredményez. Tekintettel a téma gyakorlatias jellegére, tanulmányomban a feldolgozásra kerülő joganyag nem kizárólag szakirodalmakra terjed ki, hanem hazai és nemzetközi bírói gyakorlatra is. A témakör komplex és sokrétű, így munkajogi szakirodalmakkal nem meríthető ki teljességében a téma, ahhoz legalább annyira jelentékenyen hozzájárulnak az alkotmányjogi tárgykörben íródott szakirodalmi forrásanyagok is, illetve alkotmányjogi kérdéskörben hozott bírósági döntések, tehát: az alkotmányjog. Dolgozatomat három, főbb tematikus egységre tagoltam, azokon belül pedig több, kisebb részegységre. Az első tematikus egységben az alapjogok átfogó bemutatására törekszem, ide értve annak keletkezésének körülményeit, illetve az alapjogok lényegi ismérveit, azok főbb funkcióját, azaz: általános, leíró jellegű betekintés az alapjogokba. A második főbb fejezetben, alapjogi bontásban, vagyis alapjogi szempontú kategorizálásban ismertetem a „jelentősebb” kollíziókat. Az alapjogok egymással szemben állítása előtt bemutatásra kerülnek továbbá az egyes alapjogok lényegi pontjai, ismerévei. Felmerülhet a kérdés, hogy mi számít jelentősebb alapjogi összeütközésnek? Nos, ezen a ponton szeretném előre bocsátani, hogy a dolgozatom terjedelmi korlátjaira tekintettel sem törekszem valamennyi alapjogi katalógusban szereplő alapjog vizsgálatára, továbbá, úgy gondolom, lehetetlen feladat elé állítaná az illetőt, aki esetleg erre ösztökélné magát, legalábbis maradjunk, vagyis maradok annál a személyes meggyőződésemnél, hogy egy szakdolgozat kereteit jóval meghaladná, meghaladja a feladat. Tehát, a szakdolgozat formai kötöttségére tekintettel, és ennek értelmében lehetőségeimre figyelemmel, csupán a gyakrabban előforduló alapjogi összeütközések fogják képezni tanulmányomat, különös tekintettel arra a törekvésemre, hogy a XXI. századi munkajogi kihívások jegyében próbálom az egyes alapjogokat egymással szemben állítani. Dolgozatom során, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy leginkább a bírói gyakorlat lesz irányadó az alapjogok tartalmának formálása szempontjából, széles körű, vonatkozó jogesetek ismertetésére is törekszem. Mint említettem, alapjogi témában akad szép számmal szakirodalmi bázis, melyből szakdolgozatom táplálkozhat, ám, nem állíthatom ugyan ezt abban az esetben, ha konkrétan a munkajogra vetítve vizsgálom az alapjogok érvényesülését, márpedig a munkajog egy olyan speciális közeg, ahol nem ugyan olyan körülmények között érvényesülnek a felek alapjogai, mint mondjuk egy másik jogviszony esetében. Noha, amennyiben „hemzsegnének” a szakirodalmak ebben a témakörben, könnyen megeshet, hogy most nem ebben a témában írnám a szakdolgozatom.
Leírás
Kulcsszavak
munkajog, alapjogok, munkaviszony
Forrás
Hivatkozás
http://hdl.handle.net/2437/263169
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)