A Pulsatilla grandis Wender. Közép-Európa ritka és veszélyeztetett évelő növénye, állományai csökkenőben vannak, emiatt biológiájának és ökológiájának minél részletesebb ismerete természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű. Annak megválaszolására, hogy az aszmagok számát és méretét miként befolyásolja a lelőhely, illetve az egyedeken lévő virágok száma, 2016 tavaszán adatgyűjtést végeztem két P. grandis populációban. A kiértékeléshez felhasználtam Németh (2016) adatait is, aki további 8 területet vizsgált. Mivel a P. grandis jóval kisebb areával rendelkező faj, mint nyugati rokona, a P. vulgaris, ezért eredményeimet a P. vulgarisról közölt adatokkal hasonlítottam össze. Az adatok kiértékelése SPSS statisztikai csomaggal történt. Az átlagokat szórásanalízissel (One-Way ANOVA) vagy 2 független mintás T-próbával hasonlítottam össze, és a Post Hoc tesztek közül a Tukey HSD tesztet használtam. A vizsgált területeken az átlagos (normál méretű+léha) aszmagszám, a normál méretű/léha aszmagok aránya, a normál méretű és a léha aszmagok hossza és szélessége és a normál méretű és a léha aszmagok repítőszőrének hossza területenként szignifikánsan eltért. Az egyedeken (geneteken) lévő terméscsoportok száma nem befolyásolta a normál méretű aszmagok átlagos számát, és az az átlagos szárhossztól is függetlennek bizonyult. Ez a változékonyság a faj nagyfokú alkalmazkodóképességére enged következtetni. A P. grandis növényeken végzett megfigyeléseket összehasonlítva a P. vulgarisra vonatkozó eredményekkel elmondható, hogy a terméscsoportonkénti aszmagszám, a normál méretű és a léha aszmagok terméscsoportonkénti száma, és az aszmagok (normál méretű és léha) átlagos hossza is jelentősen nagyobb a P. grandis esetében. A P. grandis növényeken termésképzéskor mért szárak átlagos hossza, illetve az aszmagok repítőkészülékének átlagos hossza szignifikánsan nem tér el a P. vulgarisról közölt adatoktól. Fenti megfigyelések hozzájárulnak a faj biológiájának részletesebb megértéséhez, a P. grandis és P. vulgaris fajok közötti különbségek feltárásához. Ezen ismeretek alapján a faj védelmi stratégiája is kidolgozhatóvá válik.