Due to the globalization of business life and the technological growth which secure more and more advantages the transformation of the work schedules and in general the world of work significantly changed the people’s work days. The “24/7” principle has brought with itself the need of all-day availability as an expectation, which demands the employees to be ready to work almost 24 hours per every day despite of they are staying far from the workplace or in another continent. The appropriate work-life balance on the one hand can be seen as a welfare factor, on the other hand it is a key point of the quality pastime, however it can be related to demographic (eg. low fertility), economic (labour efficiency) or research and development (efficiency and excellence) fields as well. The participants of PhD education must face these circumstances as they are planning to step on the researcher career path. In my study I analyse how important were the advantages given by the academic course in the circle of applicants, what kind of differences could be observed currently among the active, Hungarian PhD students at the University of Debrecen from the perspective of work-life balance. Based on the results of 189 participants it is shown that they considered the work-life balance moderately important compared to the other motivational factors when they applied for the program. The importance varied among scientific fields.

Az üzleti élet globalizációjának és az egyre különfélébb előnyöket biztosító technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkarend és általában a munka világának átalakulása jelentősen megváltoztatta az emberek munkanapjait. A „24/7” eszméje, a kvázi folyamatos rendelkezésre állás, a rugalmas munkavégzés lehetőségével párhuzamosan elvárásként hozta magával az egész napos elérhetőség igényét, ami elvárja a munkavállalóktól, hogy szinte a nap mind a 24 órájában, akár távol a munkahelytől, vagy más földrészen tartózkodva is munkára készek legyenek. A megfelelő munka-magánélet egyensúly egyrészről egyéni jóléti tényezőnek tekinthető, másrészről a minőségi időtöltés egy sarkalatos pontja, továbbá pedig kapcsolatba hozható demográfiai (pl. alacsony termékenység), gazdasági (munkaerő-hatékonyság) vagy kutatás és fejlesztési (hatékonyság és kiválóság) területekkel is. A PhD képzésben résztvevőknek, mint kutatói pályára készülőknek is szembe kell nézniük ezekkel a körülményekkel. Jelen tanulmányban azt vizsgálom a munka-magánélet egyensúly szempontjából, hogy az akadémiai pálya nyújtotta előnyök mennyire játszottak fontos szerepet a képzésre jelentkezők körében és milyen különbségek figyelhetők meg a jelenleg a Debreceni Egyetemen aktív, magyar nyelvű képzésben részt vevő PhD hallgatóknál. A 189 kitöltő eredményei alapján látható, hogy összességében közepesen fontosnak tartották a jelentkezésben a munka-magánélet egyensúly meglétét a többi motivációs tényezőhöz képest, és e fontosság eltért az egyes tudományterületek esetében.