A Nagykunság és a Debreceni Református Kollégium 1588 és 1850 között

dc.contributor.advisorBárány, Attila
dc.contributor.authorÉliás, János
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Kar
dc.date.accessioned2023-03-29T07:59:01Z
dc.date.available2023-03-29T07:59:01Z
dc.date.created2023-03-27
dc.description.abstractA Debreceni Református Kollégium környező településeken kialakult partikulái kulcsfontosságú szerepet játszottak a kora újkori magyar oktatás- és művelődéstörténetben, kiváltképp a hozzá tartozó partikulák miatt. A kutatásunk fókuszában a történelmi Nagykunságnak a debreceni anyaiskolához tartozó öt partikulája: Karcag, Kisújszállás, Madaras, Kunhegyes, illetve Túrkeve iskolája állnak, illetve a fentebb említett településekről származó diákok jelenléte a Debreceni Református Kollégiumban. A dolgozatban átfogó képet igyekszünk alkotni a Nagykunság történeti-földrajzi tényezőinek (pl. járványok, éhínségek stb.) a vizsgált diákokra és partikulák működésére gyakorolt befolyásáról, illetve a Nagykunság településeiről származó diákok jelenlétéről, a térség művelődéstörténetében betöltött szerepéről. A kutatásunk során két hipotézist fogalmaztunk meg. Első feltevésünk, hogy a Nagykunság adottságai, demográfiai változásai érdemben befolyásolták a diákok kollégiumjárásának mértékét. Második hipotézisünk szerint a térség jelentős szerepet töltött be a Debrecen-központú partikuláris oktatási rendszerben, ezáltal a Debrecenben taníttatott, Nagykunságból származó diákság hatása meghatározó része volt regionális szinten a kora újkori értelmiség történetének. Kutatásunkat legnagyobb arányban levéltári, valamint adattári gyűjtéssel kívántuk alátámasztani. Első lépésként a rendelkezésre álló forrásokból igyekeztünk egy minél pontosabb és teljesebb névsort összeállítani a nagykunsági származású diákokról, melynek esetén 368 diákot gyűjtöttünk össze. A névsor megléte után az egyes beiratkozókhoz további adatokat gyűjtöttünk, majd egy 17 szempontsoros táblázatba rendeztünk az anyakönyvekben megtalálható adatok szerint. A táblázat összeállításához primer forrásokat használtunk fel, mint az eredeti diákkatalógusok, Bakóczi János és Demjén János adattára, valamint a települések felekezeti anyakönyvei, emellett elemzésünkben felhasználtunk különböző, a témában releváns forráskiadványokat, illetve szakirodalmat. Tanulmányunkban igyekeztünk minél több szempontra minél részletesebb elemzést adni, emellett egy hiányt is pótolni: korábban ugyanis nem történt semmiféle törekvés a nagykunsági diákok debreceni kollégiumi jelenlétének feltérképezésére, még helytörténeti szinten sem. Dolgozatunk legnagyobb eredményének így a mellékletben közölt adattárat tekintjük, melyben az eddig ismert nagykunsági származású debreceni diákokról kívántuk a rendelkezésre álló adatokat összegyűjteni.
dc.description.courseAngol nyelv és kultúra – történelem és állampolgári ismeretek osztatlan tanári mesterszak
dc.description.degreeegységes, osztatlan
dc.format.extent83
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/348553
dc.language.isohu
dc.subjectNagykunság
dc.subjectoktatástörténet
dc.subjectegyháztörténet
dc.subjectprozopográfiai adattár
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Történelemtudomány
dc.titleA Nagykunság és a Debreceni Református Kollégium 1588 és 1850 között
dc.title.subtitleA régióból származó diákok és a Nagykunság partikuláinak kapcsolata a Debreceni Református Kollégiummal a kora újkorban
dc.title.translatedGreater Cumania and the Reformed College of Debrecen between 1588 and 1850
Fájlok