A szakdolgozat első része egy rövid kitekintés a rendszerváltás utáni időszakról, külön kiemelve a lakhatás, a munka és az oktatás területét. A második rész a romák XXI. századi helyzetét vizsgálja, itt kitérve a jogokra, az oktatásra, az egészségi állapotra, a munkaerőpiaci helyzetre és a rendszerváltás utáni lépésekre. A harmadik fejezetben megvizsgálom a romák oktatási helyzetét. Itt megnézem, hogy hogyan hatott a rendszerváltás a romák oktatására, áttekintem a lemorzsolódás okait, a lemaradás témakörét, illetve hogy milyen hatással volt az Európai Uniós csatlakozás a romák oktatási helyzetére, valamint az oktatási szegregáció kérdésével is foglalkozom. A negyedik részben áttekintem, hogy milyen motivációs tényezőket fogalmaztak meg az eddigi szakirodalmak. Kitérek a szakkollégiumokra, a tanodákra, a szülők és az iskola, a pedagógusok meghatározó szerepére. Az utolsó fejezetben egy kis létszámú kutatás keretében megvizsgálom a korábban megfogalmazott motivációs tényezőket, vagyis megvizsgálom a család, az iskola, a pedagógusok és a roma támogató programok hogyan hatnak a roma emberekre a mindennapi életben. Arra keresem a választ, hogy a személyes példáikban mennyire meghatározóak ezek a tényezők.