A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos attitűdök vizsgálata napjaink egyik legaktuálisabb pszichológiai és társadalomtudományi kérdésköre. Az MI térnyerése új kihívások elé állítja nemcsak a technológiai rendszereket, hanem az emberek gondolkodását, érzelmeit és viselkedését is. A technológia gyors ütemű fejlődése, valamint annak fokozódó integrációja a munkahelyi és hétköznapi környezetbe szükségessé teszi annak megértését, hogyan viszonyulnak az emberek ezekhez az újszerű rendszerekhez. A jelen kutatás célja, hogy átfogó képet nyújtson a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hozzáállásról, különös tekintettel azokra a kategóriákra, amelyek befolyásolják az MI elfogadását, használatát, valamint az azzal kapcsolatos jövőképet. A kutatást saját szerkesztésű kérdőívvel végeztem, amelyen a faktoranalízis eredményeként hat kulcsváltozót azonosítottam, A 6 skála az MI elfogadása, az MI szervezeti integrációja, az MI-hez kapcsolódó énhatékonyság, Az MI megbízhatóság, a dehumanizáció és az optimista jövőkép. Az online kitölthető, anonim kérdőívet 18. életévét betöltött 214 személy töltötte ki. Korrelációs elemzéssel vizsgáltam, hogy az életkor együttjár-e az MI integrációjáról való vélekedéssel. Az eredmények alapján részben jár együtt. A nem együttjárását az MI integrációjáról való vélekedéssel Mann–Whitney U-próba alkalmazásával vizsgáltam. A T-test eredményeképp az optimista jövő skálát kivéve van eltérés a nemek és változók között. Vizsgáltam, hogy van-e különbség a foglalkoztatottsági csoportok között az MI-hez való viszonyuláshoz, ehhez az elemzéshez Anova Kruskal–Wallis próbát használtam. Az eredményem alapján nem mutatható ki különbség.