Nevelőszülői krízisek

dc.contributor.advisorNagy, Tamás
dc.contributor.authorPákh, Éva
dc.contributor.departmentDE--TEK--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-05-23T07:28:53Z
dc.date.available2013-05-23T07:28:53Z
dc.date.created2013-04-09
dc.date.issued2013-05-23T07:28:53Z
dc.description.abstractDolgozatom témájául a nevelőszülői hivatás lelki vonatkozású nehézségeinek, kríziseinek bemutatását választottam. A krízisek különböző fajtáit, megélésüknek formáit szeretném vizsgálni a gyermek fogadásán, a családba illesztésen, az elfogadástól a problémákon keresztül egészen az elengedésig. Azt szeretném kutatni és bizonyítani, hogy mekkora stresszel (érzelmi, pszichikai) és folyamatosan zajló krízishelyzetekkel járhat a nevelőszülői munka és ennek milyen hatásai vannak a nevelőszülőkre esetleg a gyerekekre, hiszen ez egy oda-vissza lejátszódó, kölcsönösen ható folyamat. Témaválasztásomat indokolja még, hogy magam is nevelőszülő vagyok a Magyar Református Egyház keretein belül, krízisszülőként működöm, ami feltételezi az egész folyamatábrázolás komplexvitását, mivel egyrészről a szakirodalmi adatokból, másrészről nevelőszülő kollégáimtól a kérdőívekre adott válaszokból, harmadrészt pedig saját tapasztalataimon keresztül is vizsgálni tudom a nevelőszülői munka egészségpszichológiai vonatozásait valamint az esetleges krízisintervenció lehetséges lépéseit. Az sem elhanyagolható szempont, hogy milyen nehéz egy ilyen fontos szerepben mindig megfelelően működni, és mennyire lehet, vagy nem lehet szétválasztani egymástól a mindennapi életet és a nevelőszülői hivatást, hiszen ez az egyik olyan szakma, amelyben a munka a nap 24 órájában, az év minden napján, megállás és szabadság nélkül folyik, ezáltal még kevesebb az idő a regenerálódásra, kikapcsolása, pihenésre, ami egy egészséges és jó kríziskelező képesség alapja. Mint minden szociális szakmában a kiégés veszélye itt is nagy, de én inkább az érzésekre és ezek mentális egészségre gyakorolt hatásaira (kötődés, elfogadás, elengedés, és a sokszor érzelmi, pszichikai stresszel való megküzdésre, copingra) helyezném a hangsúlyt. Ezen belül szeretnék bővebben kitérni a nevelőszülők nevelt gyermekeikkel kapcsolatos érzelmeire, félelmeire, esetleges elvárásaira, és arra, hogy milyen pszichikai és érzelmi hatások érik a más gyermekét nevelőket, főleg ha ezt hivatalos, kötött formában, hivatásszerűen végzik. Ezek a hatások ugyanis teljesen eltérően működnek, mint egy hagyományos családmodellben, így a krízis kialakulásának módjai, formái és a megküzdési technikák is mások, ami feltételezi egy speciális mentálhigiénés program kiépítését. Ez viszont már egy következő kutatási téma anyaga lehetne.hu_HU
dc.description.correctorhbk
dc.description.courseMentálhigiénéhu_HU
dc.description.degreeszakirányú továbbképzéshu_HU
dc.format.extent44hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/169074
dc.language.isohuhu_HU
dc.rights.accessno_restrictionhu_HU
dc.subjectmentálhigiénéhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Pszichológiahu_HU
dc.titleNevelőszülői krízisekhu_HU
Fájlok