Napjainkban egyre nagyobb mértéket öltenek a közösségi áfa csalások, amelyek komoly problémát jelentenek Magyarország és a többi Európai Uniós tagország számára egyaránt. Az országhatárok megnyitásával szabad utat kaptak az Unió más tagállamaiban szerveződött, adócsalás céljából létrehozott szervezetek és csoportok, emellett megjelentek az általuk kialakított új csalási módszerek is. A csalások Magyarország és a többi közösségi ország költségvetését nagy mértékben károsítják, ezért álláspontom szerint ezen káros tevékenység ellen minden országnak együttesen, összehangoltan kellene küzdenie.Dolgozatomban előszőr az általános forgalmi adóra vonatkozó hazai és nemzetközi szabályokat ismertettem, ezt követően a költségvetési csalást definiáltam, majd a csalás egyes elkövetési módjait részleteztem és rátértem az adóellenőrzés folyamatának fontosabb tudnivalóira. Magyarország alkalmazza a legmagasabb áfa adókulcsot az Európai Unióban, ezért fokozottan figyelnie kell az adóelkerülő magatartások redukálására. Ebben nagy szerepet játszik a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, amely a folyamatos adóellenőrzések mellett, digitális fejlesztések segítségével új eszközet alkalmaz és innovatív megoldásokat vezet be a hatékony fellépés érdekében.A dolgozatom utolsó részében elemeztem az áfacsalásáok visszaszorítását szolgáló módszerek közül a fordított adózás és a közösségi kereskedelemről szóló összesítő nyilatkozat jelentőségét, majd górcső alá vettem, hogy jelenleg milyen nemzetközi szabályozásokkal próbálják a csalásokat felderíteni. Kitértem arra is, hogy a 2015. január 01-től bevezetésre került a Trade Controll, valamint a tételes áfa összesítő jelentés értékhatárát a Kormány havi 2 millió forintról 1 millióra csökkentette. Ezen kívül az áfacsalók korai kiszűrését segíti elő azon jogszabálymódosítás is, miszerint az induló vállalkozásoknak eleinte havonta kell áfa bevallást készíteniük.