Hátrányos helyzetű csoportok a felnőttképzésben
Hátrányos helyzetű csoportok a felnőttképzésben
Dátum
Szerzők
Pesti, Emese
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Szakdolgozatom témájául a hátrányos helyzetű csoportok felnőttképzési lehetőségeit választottam. Több okból is erre a témára esett a választásom. Egyrészt azért, mert egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban nőttem fel, ahol sajnos elég sokan tartoznak a hátrányos helyzetűek különböző csoportjaiba. Másrészt pedig azért, mert tavaly egy szemináriumi órám keretében hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban kellett kutatnom, kérdőíveznem.A témaválasztásomnál azt is figyelembe vettem, hogy egy aktuális problémát igyekezzek kutatni és a hátrányos helyzetűek képzési lehetőségei egy nagyon is aktuális probléma.
Természetesen a kutatás során nem tudtam annyi féle hátrányos helyzetű személyt felkutatni, ahány féle létezik ma Magyarországon, de igyekeztem színesíteni a válaszadók palettáját. Olyan intézménynél is jártam ahol szakképzés zajlott és olyannál is ahol érettségire készítették fel a tanulókat. Ezenkívül jártam nagyvárosban, kisvárosban és faluban is. Ezzel azt kívántam elérni, hogy lehetőleg ne csak a nagyvárosiak, vagy a falusiak helyzetét tárjuk fel, hanem hogy egy valóban átfogó képet kapjunk a hátrányos helyzetűek felnőttképzési lehetőségeiről.
A három feltételezésem közül kettő beigazolódott, egyet pedig megcáfoltak az eredmények. Az első hipotézisem az volt, hogy a hátrányos helyzetű felnőtteket akkor könnyebb motiválni egy képzésre, ha tudják, hogy azt követően el fognak tudni helyezkedni vele. Az eredmény láttán beigazolódott a felvetésem, és valóban erős motiváló tényezőként hat, hogyha tudják, hogy utána biztosan be fognak tudni lépni a munka világába. A második hipotézisem úgy szólt, hogy a hátrányos helyzetű felnőttek számára kiemelten fontosak a képzési feltételek és megfelelő tanítási-tanulási körülmények. Összességében elmondható, hogy a tanítási-tanulási körülmények a felnőttek körében általánosan fontosak, de a hátrányos helyzetűek esetében kiemelkedően. A válaszokból egyértelműen kirajzolódott, hogy a megkérdezettek számára is fontosak ezek a körülmények, így a hipotézisem beigazolódott. A harmadik felvetésem az volt, hogy a hátrányos helyzetű felnőttek számára a megannyi képzésbe való bekapcsolódást nehezítő körülmény közül a legkiemelkedőbb az anyagi nehézségek megléte.Ez volt az a hipotézis, amely az eredmények alapján nem igazolódott be.
Leírás
Kulcsszavak
hátrányos helyzet, motivácó, tanítási módszer