Dolgozatom első részében Afrika gyarmatosításának rövid áttekintése után a gyarmatosítás következményeit mutatom be, melyek a dekolonizációt követő években a fejlődő országokat jellemezte. Az 1964-ben megkötött I. Yaoundéi egyezmény további megállapodások sorát indította el, dolgozatom középső részében az egyes egyezmények (a yaoundéi, a loméi konvenciók és cotonoui megállapodás) bemutatása, értékelése során nagyobb betekintést nyerhetünk az EU ACP-országok felé irányuló politikáját illetően. Dolgozatom befejező részében a statisztikák segítségével igyekszem feltárni az ACP-országokban 50 év alatt bekövetkezett változásokat a népességükre, a jövedelmükre és a kereskedelmükre vonatkozóan. Az Európai Unió kereskedelmében való részesedésük alakulása jól tükrözi az egyes egyezmények valódi hatásait, valamint a világkereskedelemben való részesedésük összehasonlítva népességi adataikkal egyértelműen rávilágítanak az ACP-országok világgazdaságban betöltött szerepére, pozíciójára.