A terhelt vallomásának szerepe a büntetőeljárásban
Absztrakt
Szakdolgozatom fő témája a terhelt, melyet azért választottam, hogy részletesebben bemutathassam, és jobban megismerhessem, hogy voltaképpen mi is a szerepe a büntetőeljárásban. A terhelt a legfontosabb alany, aki miatt megindul maga a büntetőeljárás, ő úgymond a „bizonyítékok királynője”. Mindig is foglalkoztatott, hogy miért válik valaki terheltté, miért követnek el megannyi bűncselekményt. Hiszen ez a „pozíció” senki számára nem lehet kedvező, mert előbb-utóbb úgyis felelősségre vonja a hatóság. Igaz, szakdolgozatom nem feltétlenül ezekre a kérdésekre keresi a választ, ugyanakkor a terhelt áll nálam is a középpontban, mivel nélküle nincs büntetőeljárás, ezáltal bizonyíték sem. Dolgozatomat az alapoknál kezdtem, melyben leírtam, terhelt főbb jellemzőit, rövid történeti áttekintést folytattam, továbbá a terhelt fogalmi meghatározását emeltem ki, bemutattam, hogy milyen jogok, kötelezettségek illetik meg az eljárás során. Fontosnak tartottam a speciális/fiatalkorú terheltről is írni, mert más szabályok vonatkoznak rájuk büntetőeljárásuk során hisz kiskorúakról van szó. Nagy jelentőséggel bír a Miranda ügy és a Miranda figyelmeztetések, emiatt önálló fejezetet kapott. Mindig is érdekelt, hogy hogyan zajlik a gyanúsított kihallgatása az eljárás nyomozási és a bírósági szakaszában, így arra is hangsúlyt fektettem. A terhelt kihallgatásának eredmény a terhelt vallomása, amely olyan tényeket tartalmaz, mely által eljuthatunk a büntetőeljárás végéhez, így a kihallgatás mellett a vallomás is éppoly fontos, amit be is mutatok a dolgozatomban. A vallomások esetében a hamis beismerő vallomásokat is igyekeztem részletesen bemutatni. Számomra igazán érdekes, hogy az emberek képesek önkéntesen beismerni olyan bűncselekményt, amelyet el sem követtek, annak érdekében, hogy ezzel a tettükkel valamely hozzátartozóját megóvják. Személy szerint nem szívesen kerülnék ilyen kedvezőtlen helyzetbe, minden egyénnek vállalnia kell a felelősségre vonást, ha törvénysértően cselekszik. Dolgozatomban szintén külön fejezetet kap a kényszervallatás, amely a hatóságok sajátos fellépését mutatja be, amikor saját kezükbe véve az irányítást büntetik meg az elkövetőket. Az utolsó, X. fejezetben a műszeres vallomásszerzést véltem leírni, azon belül a poligráfot, réteges hangelemzőt, komputeres grafometriás vizsgálatot, a grafométert és hőkamerát szeretném röviden felvázolni.