Dolgozatom témájának indokoltságát az a tény adja, hogy Magyarország területének kétharmada – az Európai Unió nómenklatúrája szerint - vidéki térség kategóriába tartozik, amelyben a teljes magyar lakosság több mint fele él. Manapság a falu és a vidék értelmezése új és növekvő szerepkörre tesz szert. A vidéki életminőség és életmód meghatározó nemzetformáló, hagyományőrző és társadalmi jövőképet befolyásoló tényező. A vidéki települések többsége lemaradó és stagnáló kistérségekben található. A kistérségek lemaradása társadalmi szegénységgel és egyenlőtlenséggel jár együtt.