Furazán-származékok bomlásának vizsgálata DSC-vel

dc.contributor.advisorDiósi, Gerda
dc.contributor.authorMadarassy, Katalin
dc.contributor.departmentDE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-05-04T09:07:16Z
dc.date.available2021-05-04T09:07:16Z
dc.date.created2021-04-23
dc.description.abstractAz utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésnek indultak a különböző iparágak, amelyek a mai felgyorsult világban igyekeznek a fogyasztók egyre magasabb igényeinek, elvárásainak eleget tenni. Nincs ez másképp az élelmiszeriparban és a gyógyszeriperiparban sem. Az élelmiszeripar részéről a fogyasztói társadalom, jó minőségű, ízletes, ugyanakkor gyorsan elkészíthető ételek, illetve készételek kínálatát várja, mivel az életvitelükből kifolyólag egyre kevesebb idejük jut a megfelelő élelmiszerek és ételek előállítására. A gyógyszeripar felé támasztott magasabb elvárások is hasonlóképpen, a felgyorsult életvitelünk miatt alakult ki. Az emberek átlagos egészségi állapota egyre romlik, az alváshiány, helytelen étkezés, mozgás hiánya és egyéb különböző okokból kifolyólag egyre nagyobb teret kapnak a civilizációs betegségek, de sok más, nem civilizációs betegségnek minősülő kórképeket is eredményezhetnek. Manapság az orvoslás és a betegségek között sajnos azt a tendenciát véljük felfedezni, hogy amint gyógymódot találunk egy megbetegedésre, úgy két új betegség üti fel a fejét. Az fent felsorolt indokok ezáltal a következőkre ösztönzik az említett két iparágat: fejleszteni és minél többet termelni. A fejlesztések esszenciális része, hogy valami újat, sokszor ismeretlent alkossunk, azonban az új technológiák és termékek korábban ismeretlen, új veszélyeket hordoznak magukban. Mivel az általam említett két iparág közvetlen hatással van az emberi szervezetre, ezért ezeknek a kockázatbecslése és veszélyelemzése különösképpen fontos. A gyógyszeripari termékek esetében, a veszélyelemzésekor és kockázatbecslésekor álltában magának a készítménynek a szervezetre gyakorolt hatása jut először eszünkbe. Azonban fontos hangsúlyt fektetnünk a készítmények hatóanyagának az előállítására is. Bár a veszély és a kockázat fogalma ebben az esetben némiképp eltér a fent említettekétől, azonban a súlyossága szintén jelentős lehet. A kémiai reakciók jelentős része exoterm lefolyású és nagy energiafelszabadulással jár. Az ilyen reakciók esetében rendkívül nagy szerepe van a kockázatbecslésnek, mivel különböző meghibásodások, például hűtési és/vagy keverési hiba a reakció „megfutását” eredményezheti. Az említett meghibásodások esetén egy nagyobb reaktorban adiabatikus körülmények alakulnak ki, ami katalizálhatja bizonyos másodlagos bomlási reakciók megvalósulását, melyek úgyszintén nagy energiafelszabadulással járnak, ezek a megváltozott körülmények akár a reaktor felrobbanásához is vezethetnek. Diplomaunkám során két gyógyszeripari intermedier (furazán-származékok)nem kívánatos másodlagos bomlási reakcióit vizsgáltam DSC-vel, három különböző mérési módszert alkalmazva (dinamikus, izoterm és öregítéses), és a vizsgálat során kapott DSC-görbékből a három különböző módszert használtam a TD24 (az a hőmérséklet, melyen a reakcióelegy 24 órán keresztül stabil, ez alapján lehet a reakciókat különböző veszélyességi osztályba sorolni) értékének megállapítására, ezek a : félempirikus módszer, Benito-Perez módszer és az ASTME698 szabványban leírt módszer.hu_HU
dc.description.courseÉlelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökihu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent48 oldalhu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/308302
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectDSChu_HU
dc.subjectbomlási reakcióhu_HU
dc.subjectfurazán-származékhu_HU
dc.subjectautokatalitikus reakcióhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Kémiahu_HU
dc.titleFurazán-származékok bomlásának vizsgálata DSC-velhu_HU
Fájlok