Éghajlati fluktuációk hatása zonális fafajok évgyűrűszélességére
Éghajlati fluktuációk hatása zonális fafajok évgyűrűszélességére
Dátum
2011-05-10T06:46:52Z
Szerzők
Nyitrai, Balázs Zoltán
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
A munkánk során a Síkfőkút projekt kutatási területén található mintegy 100-110 éves cseres-tölgyes erdőállomány két domináns fafajának (kocsánytalan tölgy és a csertölgy) évgyűrű növekedési mintázatát vizsgáltuk meg. Összesen 81 db kocsánytalan tölgy és 18 db csertölgy fa esetében végeztünk méréseket, ezt az egyedszámarányt a vizsgált erdőállomány elegyességi viszonyai alapján határoztuk meg. Az egyedek 91 %-ánál több mint 95 évig tudtuk visszakövetni az évgyűrűket, a maximum 102 év volt.
Az eredményeinket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a két faj növekedési mintázata nagyon hasonló volt. Az 1970-es évekig az éves növekmények mértéke sem volt jelentősen eltérő. A 40’-es évekig a kocsánytalan tölgynél tapasztaltunk némileg szélesebb évgyűrűket, majd a további időszakban napjainkig – 2009 kivételével - a csertölgy növekedett nagyobb mértékben. A legnagyobb különbségek a 70’-es és a 80’-as évek során adódtak a tölgypusztulás idején, később a jobb növekedésű években mutatkozik aránytalanul erősebb gyarapodás a csertölgyeknél.
A törzsek különböző égtájkitettségű oldalai csekély mértékű gyarapodásbeli eltéréseket mutattak. Mindkét faj esetében a K-ÉK-i oldal vastagodott legnagyobb mértékben , legkisebb mértékben a kocsánytalan tölgynél a D-i, míg csertölgynél a Ny-ÉNy-i kitettségű oldal.
Az 1973-1993-ig tartó időszakban a klimatikus viszonyokkal is összevetettük a fák növekedési mintázatát. Összefüggést kerestünk az évgyűrűszélesség és hőmérséklet havi, tenyészidőszaki középértékeivel, és havi és tenyészidőszaki csapadékösszeggel. Minden esetben azt találtuk, hogy a csertölgy évgyűrűszélességei szorosabb korrelációt mutatnak a klimatikus tényezőkkel.
Az elemzések során három index segítségével vizsgáltuk a klíma és a növekedés közötti összefüggéseket: a Goussen-Bagnouls féle xerotermikus index, az Ellenberg index és a Pálfai-féle aszályindex. A klíma és az évgyűrűszélesség között a legerősebb korrelációt az Pálfai index alapján kaptuk (-0.48 a kocsánytalan tölgynél és -0.68 a csertölgy esetében), amely mindkét faj esetében szignifikáns összefüggésnek bizonyult.
Az eredmények közül kiemeljük, hogy az előző év klimatikus viszonyai az évgyűrűszélesség szempontjából meghatározóak. Az előző évi nyárvégi-őszi bő csapadék kedvezően hat a növekedésre, de ugyanez mondható el a szezont megelőző téli időszakról is, amikor a talaj feltöltődése megy végbe. Az előbbi a szervesanyag raktárak feltöltődése, valamint a gyökérnövekedésre gyakorolt pozitív hatás miatt lehet fontos. Az adott év évgyűrű növekedését a rügyfakadást megelőző márciusi csapadékmennyiség nagysága is jelentős befolyásolja mindkét fajnál, a fatörzs vízzel való újratöltődése miatt. A szezon későbbi részében a júniusi és júliusi csapadék viszonyok hatása bizonyult meghatározónak, hiszen a talaj vízkészletei ekkor jelentősen kiürülhetnek.
Eredményeink jó egyezést mutatnak az irodalmi adatokkal, bár a vizsgált erdőállomány terület sajátosságainak megfelelően eltérések is mutatkoznak. Vizsgálataink fontos láncszemet jelenthetnek a tölgypusztulás okainak feltárásában, a két fafaj klimatikus toleranciájának a jellemzésében és klimatikus érzékenységük előrejelzésében.
Leírás
Kulcsszavak
kocsánytalan tölgy, csertölgy, Síkfőkút Projekt, évgyűrűelemzés