Vállalati digitális adaptáció és versenyképesség az Európai Unióban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Diplomadolgozatom középpontját egy új, saját fejlesztésű mutatószámrendszer, a CABI Index képezi, amely az Európai Unió tagállamaiban működő gazdasági társaságok digitális eszközhasználati intenzitását méri vállalati méretkategóriák szerint. A CABI Index a Cloud, AI, Big Data, és IoT eszközök szervezeti szintű alkalmazási intenzitására épül, és célja, hogy a beépített huszonhét vizsgálati tényező által átfogó képet adjon az intelligens technológiai eszközök vállalati szintű intenzitásáról. A kutatás módszertanát szekunder adatgyűjtés és statisztikai-ökonómiai elemzések alkotják. A CABI Index felhasználásával végzett hipotézisvizsgálatok az egy főre jutó GDP, a tagállami infrastrukturális adottságok, az egy főre jutó hozzáadott érték és a digitális eszközhasználati intenzitás közötti kapcsolat feltárására, valamint a vállalati méretkategóriák szerinti intelligens eszközhasználati eltérésekre irányultak. A vizsgálat során OLS- és kvantilis regressziós modelleket, továbbá ANOVA-elemzést alkalmaztam a statisztikai összefüggések feltárása érdekében. A kutatási eredmények ismeretében kijelenthető, hogy a CABI Index és az egy főre jutó GDP, valamint az infrastrukturális adottságok között szignifikáns, pozitív lineáris kapcsolat állapítható meg. Statisztikai alapon kimutatható továbbá, hogy a vállalati méret növekedésével együtt növekszik a digitális technológiák alkalmazási intenzitása, valamint a digitális eszközök szervezeti működésbe való mélyebb integrálása kisebb vállalati méret esetén jelentősebb hozzáadott értéknövekményt eredményezhet. Az eredmények azt is alátámasztották, hogy a CABI Index komponensei közül az AI eszközök mélyebb integrálása biztosíthatja a legjelentősebb egy főre eső hozzáadott értéknövekményt. A kutatási eredmények strukturált értelmezésének gyakorlati alkalmazása közvetlen módon képes pozitív módon hozzájárulni a vállalati szintű gazdasági hatékonyság megértésének növeléséhez, ezen túlmenően az eredmények hozzájárulhatnak a gazdaságpolitikai intézkedések megalapozásához, illetve a fejlesztéspolitikai stratégiák tudományos alátámasztásához.