Gyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületen

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorPenksza, Károly
dc.contributor.authorFehér, Ádám
dc.contributor.authorSaláta, Dénes
dc.contributor.authorPápay, Gergely
dc.contributor.authorSaláta-Falusi, Eszter
dc.contributor.authorKerényi-Nagy, Viktor
dc.contributor.authorSzabó, Gábor
dc.contributor.authorWichmann, Barnabás
dc.contributor.authorSzemethy, László
dc.contributor.authorKatona, Krisztián
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:39Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:39Z
dc.date.issued2021-06-30
dc.description.abstractAz értékes gyepterületek természetes becserjésedése jelentős természetvédelmi probléma, ami általában mesterséges beavatkozást igényel. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 2012-ben Parádóhuta mellett is, több foltban cserjeirtást végzett. A kutatás során azokon a területeken végeztünk vizsgálatokat, ahol a cserjeirtást követve nem történt természetvédelmi kezelés. A cserjeirtás után így magára hagyott mintaterületen a vadrágásra vonatkozó és cönológiai felvételeket végeztünk összehangolva 2016 júniusában. A vadrágás gyakoriságának méréséhez 1,13 m sugarú körben (4 m2) számoltuk meg minden előforduló fásszárú cserje- és fafaj csemetéinek egyedszámát, és határoztuk meg azt, hogy ezek közül melyeket érte vadrágás. Ezzel párhuzamosan a cönológiai adatok is 1,13 m sugarú kört alkalmazva lettek felvéve, a fajok százalékos borítási értékét megadva. A vadrágás intenzitását a megrágott fásszárú csemeték arányával jellemeztük. A vegetációs adatok értékelésekor klaszteranalízist és detrendált korreszpondencia elemzést (DCA) alkalmaztunk. Az eredményeink alapján igen intenzív vadrágás tapasztalható a gyepterületen. Minden mintaponton találtunk rágott fásszárú egyedet. A rágott csemeték átlagos aránya 65±20% volt, ami mintapontonként változóan 14%-100% között mozgott. A cönológiai adatok alapján, a mintaterületen a cserjeirtás után természetes fajösszetételű vegetáció alakult ki 5 év alatt, annak ellenére, hogy a kaszálás elmaradt. A gyepben nem kerültek többségbe a joggal várt cserjefajok, hanem szinte kontroll alatt voltak, helyenként pedig teljesen vissza voltak szorítva. A jelen vizsgálat arra példa, hogy az emberi beavatkozások (cserjeirtás, kaszálás) mellett a nagytestű növényevő vadfajaink természetes szabályozó szerepe is igen fontos lehet a becserjésedés által veszélyeztetett gyepterületek fenntartásában. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 14 szám 1 (2016): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-14) , 31-41
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9689
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376783en
dc.identifier.volume14
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9689
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectgyepkezeléshu
dc.subjectcserjeirtáshu
dc.subjectbecserjésedéshu
dc.subjectvadhatáshu
dc.subjectpatás vadfajokhu
dc.titleGyepregeneráció és vadhatás vizsgálata cserjeirtás után parádóhutai (Mátra) mintaterületenhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
dc.type.detailedmagyar nyelvű folyóiratközlemény hazai lapbanhu
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
284.1 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)